Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről
54 33 A főtételből ugyancsak következik, de kiemelkedő fontosságára tekintettel a törvényjavaslat külön is hangsúlyozza, hogy a szövetkezet tagjai saját vagyonukkal és munkadíjukkal (biztosított munkadíjukkal) nem felelnek a szövetkezet tartozásaiért. Ez nem új szabályozás jogunkban; összefügg azzal az általános tétellel, hogy a jogi személy mögött álló tagok a saját vagyonukkal nem tartoznak helytállással a jogi személy tartozásaiért. Egyetlen kivétel a részjegy. A részjegy a tag pénzkövetelése a szövetkezettel szemben és ilyen értelemben az a tag vagyonának része. A részjegyek erejéig mégis felel a tag a szövetkezet tartozásaiért, hiszen ezt a vagyont részjegy jegyzése formájában a szövetkezet rendelkezésére bocsátotta. Magától értetődik tehát, hogy veszteséges gazdálkodás esetében a részjegyek fedezetül szolgálnak; erről egyébként a részjegyre vonatkozó szabályok körében (64. §) van szó. h) A törvényjavaslat a szövetkezet vállalati gazdálkodása körében szól a szövetkezeti társulások kérdéséről. A javaslat ennek lehetőségét, sőt kívánatos jellegét kifejezésre juttatja, mellőzi azonban a szövetkezeti társulás részletes szabályozását, mert azt külön jogszabály tartalmazza. 6. A szövetkezet képviseletének gyakorlatilag a szövetkezet gazdálkodása körében van a legnagyobb jelentősége, hiszen ebben a körben kötik azokat az ügyleteket, amelyekkel kapcsolatban a szövetkezetet valakinek képviselnie kell. Ez indokolja e szabályoknak ebben a fejezetben való elhelyezését. A 42. §-ban foglalt szabály jelenlegi jogunkhoz képest kevés eltérést tartalmaz. Főszabály, hogy a szövetkezetet egyszemélyben az elnök képviseli. Mindenki másnak írásbeli meghatalmazás szükséges ahhoz, hogy a szövetkezetet egyedül képviselje. Kivétel a vállalati jogtanácsos, aki a perrendtartás szabályai szerint a peres és nemperes eljárásokban külön meghatalmazás nélkül is eljárhat a szövetkezet képviseletében; erre utal a 42. § (2) bekezdésében a jogszabály által tehető kivétel. A személyes képviselettől különbözik az az eset, amikor a szövetkezet nevében aláírásra kerül sor, legyen az megrendelés vagy írásbeli szerződés aláírása. Erre vonatkozóan a szabály az, ami a gazdasági életben már régen kialakult: cégszerű aláírás kell, ami két aláírásra jogosult személy együttes aláírását jelenti, kivéve ha az elnökről van szó. III. fejezet Szövetkezetek egyesülése, szétválása, átalakulása és megszűnése A javaslat — a szövetkezet létét időrendi sorrendben szemlélve — utolsóként a szövetkezet megváltozásával, illetőleg megszűnésével összefüggő kérdéseket szabályozza a III. fejezetben. 1. Az eszközök koncentrálásának legmagasabb foka a gazdálkodó szervek egyesülése. A legnagyobb körültekintéssel kell tehát megvizsgálni, vajon fennállnak-e azok a feltételek, amelyek két vagy több szövetkezet egyesülését indokolják. Hogy a szövetkezet életét alapvetően megváltoztató egyesülésre elhamarkodottan ne kerülhessen sor, a törvényjavaslat 43. §-a garanciákat állít fel. Ezek: a tagság minősített többséggel határozhatja el az egyesülést; ezt a minősített többséget az egyesülni kívánó szövetkezeteknél külön-külön kell számolni és nem az egyesülni kívánó szövetkezetek össztaglétszámára vetítve; továbbá a titkos sza-, yazás.
