Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-49 • Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről

sát keresettel lehet kérni s keresettel lehet megtámadni az apaság vélelmét is. A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania, teljes cselekvőképtelen jogosult helyett azonban — a gyámhatóság hozzájárulásával — a törvényes képviselő léphet fel. (2) A korlátozottan cselekvőképes személy a pert csak törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja. 45. §. A családi jogállás megállapítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos. VI. Fejezet AZ ÖRÖKBEFOGADÁS 1. Az örökbefogadás célja 46. §. Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek. 2. Az örökbefogadás feltételei 47. §. (1) Örökbefogadó csak teljesen cselekvőképes nagykorú személy lehet. (2) Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll. (3) Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Külföldi állampolgár örökbefogadását a gyámhatóság csak akkor engedélyezheti, ha a kiskorút honosították. (4) Az örökbefogadott személyt az Örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az Örökbefogadó halála után azonban más személy is. Az utóbbi esetben a korábbi örökbefogadás megszűnik. 48. §. (1) Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. (2) Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. (s) A szülő úgy is adhat hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az Örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. Ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. A gyermek képviseletéről, illetőleg az örökbefogadás hatálybalépéséig — szükség esetében — intézeti elhelyezéséről a gyámhatóság gondoskodik. Az eljárás ilyen esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg. (4) Ha a szülő — a (s) bekezdésben nem említett esetben — alapos ok nélkül nem járul hozzá az örökbefogadáshoz, a gyámhatóság a gyermek érdekében pótolhatja a hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a szülő addigi magatartásából azt lehet megállapítani, hogy a gyermekével szemben fennálló kötelezettségeinek önhibájából tartósan nem tesz eleget. (5) Nincs szükség a) annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, vagy akinek a szülői félügyelete a gyermek feletti intézeti gyámság miatt szünetel; b) az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt; c) sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha az cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen távol van. 49. §. Az örökbefogadást az előző rendelkezésekben megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni,