Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-49 • Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről
577 n ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti. 50. §. (i) Az Örökbefogadás az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba. Ha azonban az örökbefogadó az eljárás folyamán meghál, az örökbefogadás joghatásai — annak engedélyezése esetében — már az örökbefogadó halálával beoltanak. (2) Az a szülő, akinek nyilatkozatát a gyámhatóság pótolta (48. §. (4) bek.), jogszabálysértés esetében az örökbefogadást engedélyező jogerős államigazgatási határozatot a bíróság előtt megtámadhatja. A bíróság az ügy érdemében határoz. A határozat megtámadásának joga ebben az esetben az ügyészt is megilleti. 3. Az örökbefogadás joghatásai 51. §. (1) Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. (2) Azt, akit mindkét házastárs — akár együttesen, akár külön-külön — örökbefogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni (közös gyermekké fogadás). Közös gyermekké fogadás az is, ha egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja'örökbe. (3) Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is. 52. §. Az örökbefogadás folytán a vérszerinti családi jogállásból származó szülői felügyeleti és tartási jogok, valamint kötelezettségek megszűnnek. Ha azonban az egy*k házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe, ennek a szülőnek a jogait és kötelezettségeit az örökbefogadás nem érinti. 53. §. (1) Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. Ha az örökbefogadó akár a házasságra utaló toldással, akár anélkül férje (volt férje) nevét viseli, az örökbefogadott új családi neve — az örökbefogadó választása szerint — vagy a férje (volt férje) vagy az örökbefogadó leánykori családi neve. Ugyanazon örökbefogadó áltál örökbefogadott több gyermek csak azonos családi nevet viselhet. (2) Egyedülálló áltál történt örökbefogadás esetében a másik vérszerinti szülőként képzelt személyt kell a gyermek születési anyakönyvébe bejegyezni. A képzelt személy adatait, a gyámhatóság — az örökbefogadó meghallgatása után, mások, különösen a gyermek jogos érdekeinek sérelme nélkül — belátása szerint állapítja meg. (3) Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadóknak az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arra, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó nevét viselje. Ha a házastársak a gyermeket nem együtt fogadták örökbe, megegyezésük hiányában a gyermek a korábbi örökbefogadó családi nevét viseli. (4) A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét. (5) A gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását is. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg. Az örökbefogadott családi nevét és utónevét az örökbefogadás engedélyezésével egyidejűleg kell megállapítani. 4. Az örökbefogadás hatálytalanná válása 54. §. Az örökbefogadás hatálytalanná válik, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal gyermekének ismeri el, vagy ha az örökbefogadót jogerős bírósági ítélet, illetőleg utólagos házasságkötése következtében az örökbefogadott apjának kell tekinteni. 55. §. Ha az örökbefogadás hatálytalanná válik, ezt úgy kell tekinteni, mintha az örökbefogadás engedélyezését a gyámhatóság már eredetileg megtagadta volna.
