Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-49 • Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről

571 5 helyére vonatkozó megállapodástól a másik házastárs beleegyezése nélkül csak alapos okból lehet eltérni. 26. §. (i) A feleség a házasságkötés után választása szerint a) a férje teljes nevét viseli a házas­ságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy b) a férje családi nevét viseli a há­zasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy c) férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét, vagy d) kizárólag a maga teljes nevét viseli. (2) Az anyakönyvvezető köteles a meny­asszonyt a házasságkötést megelőzően tá­jékoztatni arról, hogy joga van választa­ni, milyen nevet kíván viselni a házas­ságkötés után. A menyasszony köteles az anyakönyvvezető felhívására a név­viselésről nyilatkozni. (3) A házasság megszűnése, illetőleg érvénytelenné nyilvánítása után a volt feleség a házasság fennállása alatt viselt nevét viseli tovább is. Ha ettől el kíván térni, ezt a házasság megszűnésétől, ille­tőleg érvénytelenné nyilvánításától szá­mított harminc nap alatt jelentheti be az anyakönyvvezetőnek. Ilyen esetben sem viselheti azonban a volt férje nevét a házasságra utaló toldással ((1) bekez­dés a) és b) pontja), ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte. (4) Új házasságkötés esetében a feleség volt férje nevét a házasságra utaló toldás­sal ((1) bekezdés a) és b) pont) nem vi­selheti, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt. (5) Az (1) — (3) bekezdés szerint vá­lasztott név viselésétől eltérést csak a névváltoztatásra jogosult hatóság en­gedélyezhet. (e) A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget az (1) bekez­dés a), illetőleg b) pontja szerinti név viselésétől, ha a feleséget szándékos bűn­cselekmény miatt jogerősen szabadság­vesztésre ítélték. 2. A házastársi vagyonközösség 27. §. (1) A házasság megkötésével a házastársak között a házassági élet­közösség idejére házastársi vagyonkö­zösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdo­na mindaz, amit a házassági életközös­ség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azo­kat a vagyontárgyakat, amelyek vala­melyik házastárs különvagyonához tar­toznak. A házasságkötés előtt a házas­társi vagyonközösséget sem egészben, sem részben nem lehet kizárni. (2) A feltalálót, az újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj a házastársak közös vagyonához tartozik. 28. §. (1) A házastárs különvagyoná­hoz tartozik: a) a házasságkötéskor megvolt va­gyontárgy, b) a házasság fennállása alatt örök­lés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, d) a különvagyon értékén szerzett va­gyontárgy. (2) Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szol­gáló, valamint a szokásos mértékű be­rendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után kö­zös vagyonná válik. (3) A házastársak olyan megállapo­dása, amellyel a vagyonközösségbe tar­tozó egyes vagyontárgyakat valame­lyikük különvagyonába utalnak, har­madik személyekkel szemben hatály­talan. 29. §. (1) A vagyonközösséghez tar­tozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja. (2) A vagyonközösséghez tartozó tár­gyakat a házastársak közösen jogosul­tak kezelni. Mindegyik házastárs kí­/

Next

/
Oldalképek
Tartalom