Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-49 • Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről

6 572 vánhatja, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenn­tartása vagy értékcsökkenésének elke­rülése végett szükségesek. (3) A vagyonközösséghez tartozó tár­gyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket elsősorban a közös vagyon­ból kell fedezni, ha pedig az erre nem elegendő, a házastársak kötelesek a költséghez különvagyonukból arányo­san hozzájárulni. 30. §. (1) A vagyonközösség fennállá­sa alatt, továbbá a házassági életközös­ség megszűnésétől a közös vagyon meg­osztásáig terjedő időben csak a házas­társak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy általában olyan va­gyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonat­kozik. (2) Bármelyik házastársnak a vagyon­közösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszter­hes ügyletét a másik házastárs hozzá­járulásával kötött ügyletnek kell te­kinteni, kivéve ha az ügyletkötő har­madik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik há­zastárs az ügylethez nem járult hozzá. Ha azonban a házastárs az ügyletet a mindennapi élet szükségleteinek fe­dezése körében kötötte, a másik házas­társ csak akkor hivatkozhat hozzájá­rulásának hiányára, ha az ügylet meg­kötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tilta­kozott. (3) Az előbbi rendelkezések alapján a másik házastárs felelőssége a házas­társa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn. (4) A házastárs olyan tartozásáért, amely az előbbi rendelkezések szerint nem mindkét házastársat terheli, mind különvagyonával, mind a közös va­gyonból reá eső résszel felel. 31. §. (1) A vagyonközösséget a há­zassági életközösség fennállása alatt a bíróság fontos okból bármelyik házas­társ kérelmére megszüntetheti. (2) A házassági életközösség meg­szűnésekor a vagyonközösség végetér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Ennek so­rán igényelni lehet a közös vagyonból a külön vagyonba, illetőleg a külön­vagyonból a közös vagyonba történt be­ruházások, továbbá a kezelési és a fenn­tartási költségek megtérítését is. Nincs helye megtérítésnek, ha a kiadás a le­mondás szándékával történt. A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak külö­nösen indokolt esetben van helye. (3) A házastársak vagyonrészét a há­zassa gi életközösség megszűnésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg ter­mészetben kell kiadni. Ugyancsak ter­mészetben kell kiadni a házassági élet­közösség megszűnésekor meglevő külön vagyont is. Amennyiben ez bármely ok­ból nem lehetséges, vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetén a bíróság állapítja meg. (4) A hiányzó közös, illetőleg külön vagyon megtérítésének nincs helye, ha a házassági életközösség megszűnésekor nincs közös vagyon és a megtérítésre kö­teles félnek külön vagyona sincs. (5) A vagyonközösségi igények rende­zésénél arra kell törekedni, hogy egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz. (e) A bíróságnak figyelembe kell ven­nie a családvédelmi érdekeket is, ha a házasság vagy az életközösség megszűné­sekor a volt házastársak közös lakásának használatáról dönt. 3. A háztartás költségei. — Tartás 32. §. (1) A közös háztartás költsé­geinek fedezésére elsősorban a házas­társak keresménye és egyéb közös va­gyona szolgál. Ha a házastársak az életközösség fenntartása mellett külön

Next

/
Oldalképek
Tartalom