Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

3051 b) Ha erre nincs szükség, az elnök akadályoztatása idejére esetileg jelölik ki azt a személyt, aki őt helyettesíti. Ez utóbbi kijelölés a vezetőség hatáskörébe tartozik. Az egyes szövetkezeti ágazatokban ismeretes ügyvezetői tisztségre nem ezek a szabályok vonatkoznak; arról a munkaszervezet keretében rendelkezik a törvényjavaslat 70. §-ának (3) bekezdése, II. fej ezet A szövetkezet gazdálkodása A törvényjavaslat bevezetése is leszögezi, hogy a szövetkezet az elmúlt évtizedek fejlődésének eredményeképpen a szocialista gazdálkodás egyik vállalati formájává vált, amely az állami vállalattal egyenrangú. A II. fejezet ezt az egyenrangúságot a tulajdon és a gazdálkodás feltétele oldaláról fejti ki. Ebben a fejezetben kerül meghatározásra a gazdálkodás alapját képező szövetkezeti tulajdon fogalma és annak helyzete társadalmi-gazdasági rendünkben, majd a szövetkezet vállalati gazdálkodására vonatkozó néhány átfogó, alapvető, elsősorban garanciális jellegű szabály. 1. A 34. § kifejezi a szövetkezeti szocialista tulajdonjogra vonatkozóan kialakult szövetkezetpolitikai elveket. Az (1) bekezdés a szövetkezeti tulajdon fogalmával kapcsolatban az alábbi fő szempontokat tartja szem előtt: a) A szövetkezeti tulajdon szocialista jellegét létezési körülményei és belső sajátosságai adják. Olyan környezetben van, ahol a politikai hatalom szocialista, és a termelőeszközök magántulajdonát a gazdaság döntő területein felszámoltuk. A szövetkezeten belül pedig a munka és az elosztás kizsákmányolásmentes viszonyai valósulnak meg. b) A szövetkezetet olyan gazdasági célra hozzák létre, mely összhangban van a szocialista társadalom általános célkitűzéseivel. c) A fogalom kifejezésre juttatja, hogy szövetkezet a társadalmi jellegű gazdasági tevékenység bármely területén létesülhet, akár a termelés, akár az elosztás, akár a fogyasztás területén. d) A szövetkezeti tulajdon a legfontosabb csoporttulajdon; ez utóbbi határolja el — többek között — az állami tulajdontól. 1 A szocialista szövetkezeti tulajdon forrásainál első helyen kell megemlíteni a kizsákmányolásmentes közösségben végzett gazdasági tevékenységet, illetőleg annak eredményét. Figyelmet érdemel azonban a szövetkezeti tulajdon forrásai körében a tagok vagyoni hozzájárulása is (6. §, illetőleg 63—65. §). A források körébe tartozik továbbá a szövetkezeti kölcsönös támogatás, amelyről a törvényjavaslat 11. §-a tesz említést, azon kívül az állami támogatás is, amelyet a 3. § említ. Végül forrása a szocialista szövetkezeti tulajdonnak a még magántulajdonban álló termelőeszközök önkéntes társadalmasítása is. 2. A 34. § (2) bekezdése néhány szövetkezeti szervezet tulajdonjogát is a szövetkezeti tulajdon körébe vonja. A törvényjavaslat nem tekinthette feladatául szabályozni annak a tulajdonnak a jogi természetét, amely a szövetkezetek egymás között, valamint a szövetkezetek és az állami vállalatok között létrejött társulásnak, mint jogi személynek a tulajdona. A jogi személyiséggel nem rendelkező társulásoknál viszont indokolt volt kiemelni, hogy a szövetkezeti hozzájárulás és annak a szövetkezetet illető gazdasági növekménye nem esik ki a szövetkezeti tulajdon köréből. 3. A 34. § (3) bekezdés kimondja, hogy a szövetkezeti tulajdon a társadalmi