Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

38 Indokolás a szövetkezetekről szóló törvényjavaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS L 1. Magyarországon a szövetkezeti mozgalomnak régi hagyományai vannak. A felszabadulás előtti társadalmi, gazdasági viszonyok természetesen meghatározóak voltak az akkor működő fogyasztási, beszerző és értékesítő szövetkezetekre; tevékenységi körüket, lehetőségeiket szűk korlátok közé szorították. A felszabadulás utáni nagy társadalmi, gazdasági átalakulással párhuzamosan alakult ki és fejlődött szocialista szövetkezeti mozgalmunk. Különösen jelentős volt a termelőszövetkezeti mozgalomnak, mint a szocialista társadalmi rend termékének kifejlődése és megszilárdulása. Hazánkban közvetlenül a felszabadulás után jelentkezett már az az igény, hogy a szövetkezetek szélesebb körben szolgálják a népi demokratikus fejlődést. Ezt a követelményt igyekezett kielégíteni a jogi szabályozás, így az 1947. évi XI. törvény is. Ez a törvény azonban az akkori viszonyok között jórészt hatástalan maradt. Ma már megállapíthatjuk, hogy akkor a szövetkezetek fejlesztésében nem az egységes, hanem éppen a differenciált szabályozás segített volna. Az újtípusú szövetkezeti mozgalomhoz hiányoztak a szükséges tapasztalatok is. Szövetkezetpolitikánk lényeges követelménye volt akkor annak meghatározása, hogy a szövetkezetek milyen helyet foglalnak el új társadalmunkban, majd pedig ki kellett alakítani a termelés, a szolgáltatások és a fogyasztás területein működő szövetkezetek új, szocialista formáit. A szövetkezeti mozgalom tehát a megváltozott társadalmi igényekhez igazodóan fejlődött, megjelentek s mind nagyobb súlyt nyertek a termelő típusú szövetkezetek. A gyorsabb fejlődést azonban akadályozták a szövetkezetek társadalmigazdasági megítélésében jelentkező tisztázatlan kérdések, de az is, hogy a gyakorlat több esetben eltorzította a kialakuló helyes elveket is. A szövetkezeti mozgalom számára is kiemelkedő jelentőségű volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése, és e forradalmi jelentőségű nagy átalakulás magas szintű jogi szabályozása (1959. évi 7. sz. tvr.). A fogyasztási és az ipari szövetkezetek helyzetét viszont alacsonyabb szintű keretszabályok rendezték, amelyeket az irányítási és állami feladatokkal felruházott szövetkezeti központok kötelező rendelkezései töltöttek ki. A Polgári Törvénykönyvnek a szövetkezetek legáltalánosabb