Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-16 • Törvényjavaslat az egészségügyről

165 35 Megállapítja, hogy ezekre a polgári jognak a kártérítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez nem akadályozza azonban a károsultat abban, hogy — ha igényét a javaslatban foglaltaknak megfelelően nem érvényesítette -— kárának megtérítését az általános szabályok szerint (vétkesség alapján) ne kérhesse. A javaslat a kötelezően elrendelt egészségügyi intézkedéssel kapcsolatos kártalanítás szabályait állapítja meg. A közegészségügy-járványügy területén számos olyan egészségügyi intézkedésre kerülhet sor, amelyet nem jogszabály rendel el, hanem annak alkalmazása az állampolgár egyéni döntésétől függ (pl. nem kötelezően alkalmazható védőoltás). Ha ilyen beavatkozás vagy intézkedés folytán keletkezik kár, annak megtérítésére a polgári jog általános szabályait kell alkalmazni. Nem érinti a javaslat azokat a jogszabályokat sem, amelyek a kötelező egészségügyi intézkedés végrehajtásával okozott kárért kártérítést vagy kártalanítást egyéb módon állapítanak meg (pl. sugárártalom, járványügyi zárlat). HARMADIK RÉSZ A GYÖGYITŐ-MEGELŐZŐ ELLÁTÁS . I. f e j e z e t A gyógyító-megelőző ellátás alapelvei (23—25. §.) A gyógyító-megelőző ellátásnak az a feladata, hogy a lakosság egészségét, munkaképességét megóvja, a megbetegedést, állapotromlást elhárítsa, illetve megbetegedés (állapotromlás) esetében az egészséget és a munkaképességet mielőbb és a lehetséges mértékig helyreállítsa, vagy ha ez nem lehetséges, a betegeket alkalmassá tegye más munkára. A gyógyító-megelőző ellátás egyik legsajátosabb módszere a gondozás. A gondozás elősegíti, hogy az orvos a hozzáfordulók vizsgálata, illetőleg a lakosság szűrővizsgálata útján tudomást szerezzen a betegekről, a betegeket nyilvántartsa, és állapotuknak megfelelően gyógykezelje. A gondozás módszerével tehát meg lehet akadályozni a betegségek kifejlődését. Azzal, hogy a betegséget időben megállapítják és a beteget megfelelő gyógyszeres kezelésben részesítik, lehetővé válik a betegség gyógyítása, majd a további rendszeres ellenőrzéssel az állapot romlásának megakadályozása, illetve késleltetése. A gondozás tehát az egészségügyi ellátásnak olyan módszere, amelyben a megelőzés elve érvényesül, és alkalmas arra, hogy a gyógyító-megelőző ellátást —- mind szervezetében, mind tartalmában — magasabb szintre emelje. A gondozásnak ki kell terjednie azokra, akik erre betegségük, élettani állapotuk, koruk, munka- és egyéb életkörülményeik miatt rászorulnak, továbbá az egészségi állapotuk vagy egyéb okok miatt a megbetegedés veszélyének kitett személyekre, majd fokozatosan az egész lakosságra. A gondozás módszerét (szűrővizsgálat, gyógyítás stb.) olyan egészségügyi szervezetben lehet valóban hatékonyan alkalmazni, amelyben az egyes egészségügyi intézmények szaktevékenysége összehangolt. A szocialista egészségügy alapelve, hogy legyen a korszerű egészségügyi ellátás mindenki számára hozzáférhető. Biztosítani kell, hogy a lakosság a települési viszo-