Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-16 • Törvényjavaslat az egészségügyről

34 1 6 4 A fertőző betegségek megelőzése, illetőleg a fertőzés térj édesének megakadályozása érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy a beteg személyi fertőtlenítését, továbbá ruházata és a környezete fertőtlenítését elrendeljék. A fertőtlenítésről az egészségügyi szerv gondoskodik. A költségekről külön jogszabály rendelkezik. A fertőző betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros rovarokat és rágcsálókat rendszeresen irtani kell. Az irtás valamennyi szerv és minden állampolgár kötelessége. Az irtás költségei viselésének szabályozását a javaslat külön jogszabályra utalja. A növényvédelemre külön jogszabályok vonatkoznak. IV. fejezet Egyéb közegészségügyi és járványügyi rendelkezések (21-22. §.) Az ország közegészségügyi-járványügyi viszonyainak ellenőrzése egységes szempontok szerint, a szükséges intézkedések egységes szakmai szempontok szerint történő elrendelése indokolttá teszi, hogy e vonatkozásokban a hatósági jogkört valamennyi szinten a közegészségügyi-járványügyi felügyelet szervei lássák el. A közegészségügyi-járványügyi felügyelet határozatait csak a felettes közegészségügyi-járványügyi felügyelet vizsgálhatja felül. A fertőző betegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatban okozott károk megtérítésére vonatkozó jogszabályok a polgári jog alkalmazását rendelik el (24/ 1964. (X. 30.) Korm. sz. r. 10. §.). Eszerint a rendelkezés szerint kell eljárni a sugárzó anyagok és készítmények használata következtében harmadik személyt ért károk megtérítésében is (10/1964. (V. 7.) Korm. sz. r. 8. §.). Ezeknek a szabályoknak alkalmazása azonban nem volt minden esetben megnyugtató, mert a kötelezően elrendelt és végrehajtott egészségügyi intézkedéssel okozott kár esetében a jogellenességet általában nem lehetett megállapítani, a károsult részéről pedig a vétkesség megállapítása nehézségekbe ütközött. A javaslat ezért a kártérítést és annak módját új elvi alapon szabályozza. Eszerint, ha jogszabály egészségügyi intézkedést kötelezően elrendelt, és ennek végrehajtása folytán az érdekelt állampolgár egészségében vagy testi épségében károsodott, megrokkant vagy meghalt, ezért az államnak kell helytállnia. Az állam kárviselési felelőssége tehát nem az állam vagy a nevében eljáró és intézkedő szerv vétkessége, hanem annak alapján áll fenn, hogy a kötelező intézkedésről jogszabály rendelkezett. A javaslat szerinti kártalanítási kötelezettség tehát akkor is fennáll, ha vétkesség az adott esetben nincs (tehát pl. az oltóanyag megfelelő volt, az oltás beadása során nem követtek el hibát, a károsult megtartotta az orvos utasításait), de az intézkedés folytán előre nem látható káros hatások következtek be. Az állam kimentheti magát a kártalanítási kötelezettség alól, ha a kár a károsult felróható magatartásából származik (pl. szándékosan nem tartotta meg az orvos utasításait, kellő felvilágosítás ellenére sem tájékoztatta az orvost olyan esetleges gyógyszerérzékenységéről, amely az egészségügyi intézkedés folytán egészségromlást okozhatott stb.). A javaslat szerint a károsult állampolgár közvetlenül az állammal áll szemben és jogos igényét bírósági úton érvényesítheti. A javaslat ugyanakkor nem zárja ki az állam viszontkereseti jogát azzal a szervvel vagy személlyel szemben, aki a polgári jog általános szabályai szerint a bekövetkezett kárért felelős. A javaslat a kártalanítás módját és mértékét, az elévülést nem szabályozza.