Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-16 • Törvényjavaslat az egészségügyről

34 1 6 4 A fertőző betegségek megelőzése, illetőleg a fertőzés térj édesének megakadályo­zása érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy a beteg személyi fertőtlenítését, továb­bá ruházata és a környezete fertőtlenítését elrendeljék. A fertőtlenítésről az egész­ségügyi szerv gondoskodik. A költségekről külön jogszabály rendelkezik. A fertőző betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros rovaro­kat és rágcsálókat rendszeresen irtani kell. Az irtás valamennyi szerv és minden állampolgár kötelessége. Az irtás költségei viselésének szabályozását a javaslat külön jogszabályra utalja. A növényvédelemre külön jogszabályok vonatkoznak. IV. fejezet Egyéb közegészségügyi és járványügyi rendelkezések (21-22. §.) Az ország közegészségügyi-járványügyi viszonyainak ellenőrzése egységes szempontok szerint, a szükséges intézkedések egységes szakmai szempontok szerint történő elrendelése indokolttá teszi, hogy e vonatkozásokban a hatósági jogkört valamennyi szinten a közegészségügyi-járványügyi felügyelet szervei lássák el. A közegészségügyi-járványügyi felügyelet határozatait csak a felettes közegész­ségügyi-járványügyi felügyelet vizsgálhatja felül. A fertőző betegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatban okozott károk megtérítésére vonatkozó jogszabályok a polgári jog alkalmazását rendelik el (24/ 1964. (X. 30.) Korm. sz. r. 10. §.). Eszerint a rendelkezés szerint kell eljárni a sugárzó anyagok és készítmények használata következtében harmadik személyt ért károk megtérítésében is (10/1964. (V. 7.) Korm. sz. r. 8. §.). Ezeknek a szabályoknak alkalmazása azonban nem volt minden esetben meg­nyugtató, mert a kötelezően elrendelt és végrehajtott egészségügyi intézkedéssel okozott kár esetében a jogellenességet általában nem lehetett megállapítani, a káro­sult részéről pedig a vétkesség megállapítása nehézségekbe ütközött. A javaslat ezért a kártérítést és annak módját új elvi alapon szabályozza. Esze­rint, ha jogszabály egészségügyi intézkedést kötelezően elrendelt, és ennek végrehaj­tása folytán az érdekelt állampolgár egészségében vagy testi épségében károsodott, megrokkant vagy meghalt, ezért az államnak kell helytállnia. Az állam kárvise­lési felelőssége tehát nem az állam vagy a nevében eljáró és intézkedő szerv vét­kessége, hanem annak alapján áll fenn, hogy a kötelező intézkedésről jogszabály rendelkezett. A javaslat szerinti kártalanítási kötelezettség tehát akkor is fennáll, ha vétkesség az adott esetben nincs (tehát pl. az oltóanyag megfelelő volt, az oltás beadása során nem követtek el hibát, a károsult megtartotta az orvos utasításait), de az intézkedés folytán előre nem látható káros hatások következtek be. Az állam kimentheti magát a kártalanítási kötelezettség alól, ha a kár a károsult felróható magatartásából származik (pl. szándékosan nem tartotta meg az orvos utasításait, kellő felvilágosítás ellenére sem tájékoztatta az orvost olyan esetleges gyógyszer­érzékenységéről, amely az egészségügyi intézkedés folytán egészségromlást okozha­tott stb.). A javaslat szerint a károsult állampolgár közvetlenül az állammal áll szemben és jogos igényét bírósági úton érvényesítheti. A javaslat ugyanakkor nem zárja ki az állam viszontkereseti jogát azzal a szerv­vel vagy személlyel szemben, aki a polgári jog általános szabályai szerint a bekö­vetkezett kárért felelős. A javaslat a kártalanítás módját és mértékét, az elévülést nem szabályozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom