Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-15 • Törvényjavaslat az 1949. évi XX. törvény módosításáról, és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről

125 n II. fejezet A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE ÉS A MAGYAR NÉPKÖZTÁJ&SASÁG ELNÖKI TANÁCSA Az országgyűlés 1. Hazánkban az országgyűlés a legfelsőbb államhatalmi szerv, amely a munkásosztály, a parasztság, az egész dolgozó nép érdekének megfelelően a' népszuverenitásából eredő összes jogot gyakorolja. Az országgyűlés a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmának legfőbb állami kifejezője és megvalósítója, s biztosítja társadalmi rendszerünk és államunk alkotmányosságát. A javaslat az országgyűlés jellegét így határozza meg: az országgyűlés legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv. Ez a megfogalmazás kifejezi, hogy az országgyűlés népképviseleti jellegénél fogva biztosítja az állampolgárok akaratának érvényesülését is választott képviselőik útján a törvényalkotásban, az állam politikájának kialakításában, valamint a törvények és határozatok végrehajtásában, így az országgyűlés a szocialista demokrácia érvényesülésének hatékony szerve is (19. § (i) bek.). Az országgyűlés testesiti meg az államhatalom egységét. Ezt törvényalkotással, az alapvető állami feladatok meghatározásával és ellenőrzésével valósítja meg. 2. Az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztése érdekében a tervezet bővíti az országgyűlés hatáskörét: a) Az országgyűlés legfontosabb funkciója a törvényalkotás. Ez a tevékenység az utóbbi években jelentősen erősödött. A javaslat — a szocialista demokratizmus további szélesítésével összhangban — alapvető jogként biztosítja, hogy az állampolgárokalapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályokat törvényben kell meghatározni (54. § (3) bek.). b) Az országgyűlés szerepének növekedését jelzi a kormányzati tevékenység fő irányvonalának meghatározása, a kormány programjának megvitatása és jóvá- » hagyása (19. § (s) bek. e) pont). c) A javaslat szélesíti az országgyűlés hatáskörét az államszervezet működésének, valamint az alkotmány és a törvények végrehajtásának ellenőrzésében is. Kimondja, hogy az országgyűlés biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét (19. § (2) bek), és ellenőrzi az alkotmány megtartását (19. § (3) bek.)* E jogkörében az országgyűlés megsemmisíti az állami szerveknek azokat a rendelkezéseit, amelyek az alkotmányba ütköznek, vagy sértik a társadalom érdekeit. d) Az országgyűlés ellenőrző szerepét növeli az az alkotmányos tétel is, hogy az országgyűlés nemcsak megállapítja az állami költségvetést, hanem jóvá is hagyja végrehajtását (19. § (3) bek. d) pont). e) Az országgyűlés munkájában növekvő szerepük van az állandó bizottságoknak. Ezt fejezi ki az az új rendelkezés, hogy törvénykezdeményezési joggal ruházza fel az országgyűlési bizottságokat (25. § (1) bek.). 3. A javaslat az országgyűlési képviselők alapvető feladatát úgy fogalmazza meg, hogy a képviselők tevékenységüket választóik, a köz érdekében végzik (20. § (2) bek.). A képviselők és választóik közötti kapcsolatok szorosabbá tétele érdekében Tendszeres beszámolási kötelezettséget ír elő (20. § (3) bek.). Az állami munka ellenőrzésének, a képviselői tevékenység hatékonyságának egyik fontos eszköze az interpelláció. A javaslat lehetővé teszi, hogy-az országgyűlési képviselők a Minisztertanács és annak tagjai mellett a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, az államtitkárokhoz, a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, továbbá a legfőbb ügyészhez is kérdéseket intézhessenek (27. §).