Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-15 • Törvényjavaslat az 1949. évi XX. törvény módosításáról, és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről

18 126 Az Elnöki Tanács 1. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kettős jogkört gyakorol. Egyrészt Önálló jogkörében lát el meghatározott feladatokat, másrészt mint az országgyűlést helyettesítő szerv jár el. A javaslat az Elnöki Tanácsnak ezen a jellegén nem változtat, a feladatköröket azonban egyértelműbben határolja el. 2. A javaslat az Elnöki Tanács önálló jogkörébe utalja a jelenlegi alkotmányunkban felsoroltak mellett a következő feladatokat: a) Az Elnöki Tanács hatáskörébe tartozik a bírák megválasztása, az államtitkárok kinevezése, továbbá a Magyar Népköztársaság rendjeleinek és címeinek adományozása mellett azok alapítása is. b) Jelenlegi alkotmányunk szerint a közkegyelem gyakorlása az országgyűlés, az egyéni kegyelmezés pedig az Elnöki Tanács feladata. A javaslat ezt a kettősséget megszünteti, és az Elnöki Tanács feladatává teszi a közkegyelem gyakorlását is. Az új szabályozás megfelel a tényleges helyzetnek, mivel a közkegyelmet — az országgyűlés helyett eljárva — eddig is az Elnöki Tanács gyakorolta (30. § (i) bek.) . c) A javaslat az Elnöki Tanács feladatává teszi, hogy őrködjön az alkotmány végrehajtásán. Ebben a jogkörében az Elnöki Tanács megsemmisíti és megváltoztatja azokat a jogszabályokat, államigazgatási határozatokat és intézkedéseket, amelyek az alkotmányba ütköznek (30. § (2) bek.). d) A javaslat új módon szabályozza az Elnöki Tanácsnak a tanácsokkal kapcsolatos jogkörét (30. § (3) bek.). Az Elnöki Tanács alkotmányossági felügyeletet gyakorol a tanácsok fölött: gondoskodik jogaik védelméről, feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy súlyosan veszélyezteti a nép érdekeit. 3. A Magyar Népköztársaság biztonságát szolgálja az az új rendelkezés, amely az Elnöki Tanácsot felhatalmazza, hogy háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetére rendkívüli hatáskörrel felruházott Honvédelmi Tanácsot hozhat létre (31. §). III. fejezet . „ A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1. Alkotmányunk szerint jelenleg a Minisztertanács az államigazgatás legfelsőbb szerve. A Minisztertanács szerepe azonban ennél szélesebb körű; nemcsak az államigazgatás legfelsőbb szerveként jár el, hanem az állami munka vitelének legfőbb operatív testületi szerve is. A javaslat ezért szélesíti a Minisztertanács hatáskörét. Ez magában foglal olyan új feladatokat is, amelyek nem államigazgatási jellegűek. így a Minisztertanács védi és biztosítja az állami, társadalmi rendet és az állampolgárok jogait, irányítja a tanácsokat és törvényességi felügyeletet gyakorol tevékenységük fölött, továbbá nemzetközi szerződéseket köt és hagy jóvá (35. § (1) bek.). Az állam funkcióinak bővülésével függ össze, hogy a javaslat — a népgazdasági tervvel kapcsolatos feladatok mellett — fontos szerepet biztosít a Minisztertanács számára a tudomány és kultúra fejlesztésében, valamint a szociális és egészségügyi ellátás rendszerének kialakításában. Jelenlegi alkotmányunk szerint a Minisztertanács csak az államigazgatási szerveknek az alkotmányba ütköző vagy a dolgozó nép érdekeit sértő jogszabályait, határozatait és intézkedéseit semmisítheti, illetve változtathatja meg. A javaslat általában a Minisztertanács alá rendelt szervek törvényt vagy közérdeket sértő jogszabályainak, határozatainak és intézkedéseinek a megsemmisítéséről, illetve meg-