Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

98 dozók — helyettesítési lehetőség hiányában — nem ritkán megszakítás nélkül, az év minden napján munkát végeztek, vagy maguk viselték helyettesítésük költségeit. Pihenőnapjuk biztosításával az igénybe nem vehető pihenőnap kötelező díjazásának problémája is megoldást nyer. 7. A javaslat 67. §-ának(l) bekezdése a Munka Törvénykönyvében foglaltakhoz hasonlóan írja elő az egészséges és biztonságos munkakörülményekről való gondoskodás kötelezettségét, ami gyakorlatilag az Általános Balesetelhárítási és Egészségvédő Óvórendszabály hatályának a termelőszövetkezetekre történt kiterjesztését és azzal együtt a fiatalkorúak és a nők munkaügyi védelmének megszilárdulását, valamint a munkaruhák és a védőöltözetek kérdésében eddig fennállott viták megnyugtató rendezését jelenti. A keresőképtelen betegekről és a szülő nőkről való gondoskodás — az eddig követett gyakorlatnak megfelelően — továbbra is a termelőszövetkezetek feladata. A javaslat 67. §-ának (2) bekezdése azonban csak a munkavégzési kötelezettségeiket teljesítő tagok részére garantálja a munkadíj kiesés pótlására szolgáló segélyek igénybevételét. A segélyezés közelebbi feltételeinek, mértékének és időtartamának megállapítását a termelőszövetkezetek egyenlőtlen fejlődésére, eltérő viszonyaira és gazdasági lehetőségeikre, valamint az igények különbözőségére figyelemmel a javaslat a végrehajtási rendelkezések és az alapszabály hatáskörébe utalja. 8. A termelőszövetkezet tagja elsősorban a közös gazdaságban köteles dolgozni. Másutt csak a vezetőség utasítására, vagy annak engedélyével végezhet díjazott munkát. A tagnak munkához való jogára, illetőleg a termelőszövetkezetnek a 61. § (3) bekezdésén alapuló foglalkoztatási kötelezettségére tekintettel belső munka hiányában általánosságban bérmunkavállalás és kirendelés esetén vagy munkaviszony létesítésének engedélyezése folytán kerülhet sor másutt teljesítendő munkára. A termelőszövetkezet tagja a 68. § értelmében csak ideiglenes jelleggel, tehát a belső foglalkoztatás korlátozottságának idejére létesíthet munkaviszonyt, amelyhez minden olyan esetben meg kell kapnia a vezetőség hozzájárulását, ha huzamosabb időn át nem tudják rendszeresen vagy szakmai képesítésének megfelelő beosztásban foglalkoztatni. A javaslat 61. §-ának (1) bekezdésében kifejezésre juttatott elv következetes érvényesítéseként a termelőszövetkezet — képesítéshez kötött munkakör betöltése céljából — csak arra alkalmas tag nemlétében vehet fel alkalmazottat (69. §). Egyéb vonatkozásban — a munkák elvégzéséhez fűződő érdekekre tekintettel — a javaslat nem korlátozza a termelőszövetkezetek alkalmazási jogát, s a kivételek megállapítására felhatalmazást ad. A KÖZÖS MUNKA DÍJAZÁSÁNAK RENDSZERE (70. és 71. §) 9. A javaslat a közös munka díjazásánál a szocialista elosztás elvére utalva alapvető kötelezettségként írja elő a munkának a teljesítmény alapján való mérését, értékelését és díjazását. Ezek betartásával egyébként a termelőszövetkezet maga határozza meg munkadíjazási rendszerét, melynek legalapvetőbb szabályait alapszabályába is fel kell vennie (70. §). A termelőszövetkezet tagja továbbra is részesedésre jogosult. Részesedése azonban a korábbi gyakorlattal szemben két elemből: a munkadíjból és az azt kiegészítő részesedésből tevődik össze. Ezek közül az évközben, a munka teljesítésével arányban havonta elszámolt munkadíj — az alkalmazottak munkabéréhez hasonlóan — termelési költségként kerül kifizetésre. A javaslat ezzel valósítja meg