Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről
95 tulajdon és használat, képviselet, a társasági szerződés megszüntetése, elszámolás stb.) a végrehajtási rendelkezésekre tartozik. 3. A közös vállalkozás az egyszerűbb gazdasági együttműködésnél szorosabb, mélyrehatóbb kapcsolatot jelent a résztvevő termelőszövetkezetek között, ugyanakkor azonban a vállalkozás különálló jogi személy, amely belső szervezeti életében és külső megnyilvánulásaiban — egyes speciális szabályoktól eltekintve — a termelőszövetkezet képét mutatja. Termelőszövetkezeti jogunk eddig is következetesen azt az álláspontot érvényesítette, hogy a közös vállalkozás lényegében termelőszövetkezeti formáció, amelynek szervezetében és működésében a termelőszövetkezetekre vonatkozó alapelveket kell érvényesíteni, mégis azzal a változtatással, hogy az önállóságnak határt szab a résztvevő termelőszövetkezetektől való « függés. Ez kifejezésre jut a termelőszövetkezetek irányító szerepében, továbbá abban, hogy a közös vállalkozás tevékenysége elsősorban a résztvevő termelőszövetkezetek közreműködésére, vagyoni hozzájárulására és tagjai munkájára épül. A javaslat 58. §-a csupán a közös vállalkozás létrehozására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezést tartalmazza, tág teret engedve itt is a termelőszövetkezetek önállóságának és közös tevékenységük kibontakoztatásának. A közös vállalkozás létrehozása a résztvevő termelőszövetkezetek egyező közgyűlési határozatán (17. § (2) bek. dj pontja) alapszik, amelyben egymással megegyeznek az alapítás feltételeiben, a vállalkozás tevékenységi körében, az alapítási költségek viselésében, a vállalkozás szervezeti felépítésében, a kölcsönös jogokban és kötelezettségekben stb. Erre a kölcsönös megállapodásra épül a közös vállalkozás szervezete és működése. A javaslat a közös vállalkozás alapításához — a korábbi szabályozástól eltérően — külön engedélyezést nem ír elő és a vállalkozás létrejöttét csupán a szövetkezeti nyilvántartásba vételhez köti. 4. A javaslat 59. §-ában foglalt új társulási forma, a szövetkezeti közös vállalat szabályozásánál a kiindulás az, hogy a termelőszövetkezeteknek érdekében állhat olyan tevékenység folytatása is, amely az eddig ismert két társulási alakzat, az egyszerűbb gazdasági együttműködés és a közös vállalkozás kereteibe célszerűen már nem illeszthető be, mert nagyobb önállóságot, önálló vállalati formát kíván. A megfelelő vezetéssel és színvonalon, a korszerű gazdasági és technikai követelményeknek megfelelő módon üzemeltetett szövetkezeti közös vállalat alkalmas arra, hogy kellő rugalmassággal igazodjék a szükségletekhez, a piac változó igényeihez és méltó versenytársa legyen a más vállalatoknak, különösen a tárolás, a termények és termékek ipari feldolgozása és kereskedelmi forgalomba, a közellátási és az exporthálózatba eljuttatása révén. De létrehozható egyéb termelési célokra (tenyészanyag előállítása, hizlalás, építkezés stb.), szolgáltatások végzésére (karbantartó- javítóműhely, szállítások stb.) is és nagy segítséget nyújthat maguknak a termelőszövetkezeteknek olyan feladatok megoldásában, mint az építés, ültetvénytelepítés, vízrendezés stb. bonyolítása, tervek készítése és adaptálása, kivitelezés-szervezés, műszaki ellenőrzés, a létesítményekkel kapcsolatos átadásátvételi eljárás, az árukapcsolatok (értékesítés, beszerzés) szélesebb, átfogó megszervezése, egyes áruforgalmi funkciók összehangolása stb. A szövetkezeti közös vállalatok lehetnek tisztán termelőszövetkezeti érdekeltségűek, de más szocialista szervezeteknek (állami vállalat, kisipari termelőszövetkezet, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, állami, tanácsi szerv stb.) az alapítást követő csatlakozása folytán vegyes jellegűvé is válhatnak, anélkül azonban, hogy kikerülnének a termelőszövetkezeti jog szabályozási köréből. Ezzel szemben, ha a termelőszövetkezetek és más szocialista gazdálkodó szervezetek kívánnak egymással kooperációt megvalósítani, az állami vállalatról szóló rendelkezések (11/1967. (V. 13.) Korm. sz. rend.) az irányadók. 4
