Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről
94 koncentrálása és szakosítása. Ennek megvalósítása kisebb termelőszövetkezeten belül sokszor objektív akadályokba ütközik. De a külön-külön rendelkezésre álló és önmagukban kellően ki nem használt termelőerők egyesítése révén még nagy termelőszövetkezetek között is célszerű lehet a kooperáció életrehívása. A termelőszövetkezetek társulásainak — a korábbi szóhasználat szerint „termelési kapcsolatainak" — eddig kialakult formái: a gazdasági együttműködések és a közös vállalkozások a termelőerők koncentrációja egyik jelentős módszerének bizonyultak. A termelőszövetkezetek tevékenységi körének kiterjesztésével és önállóságuk fokozásával ezeknek a társulásoknak jelentősége növekedni fog. A vállalkozói kedv ezen az úton is bizonyára kihasználja majd a termelői, szolgáltatói és értékesítési tevékenység számára feltáruló új lehetőségeket. Ennek útját és a társulás formáinak változatosabbá tételét a javaslat a jogi szabályozás eszközeivel is elősegíteni törekszik. A termelőszövetkezetek a társulás formájaként részint az eddig már kialakult lehetőségek alapján, részint azok továbbfejlesztéseként az egyszerűbb gazdasági együttműködést, a közös vállalkozást vagy a szövetkezeti közös vállalatot választhatják (56. §). A forma megválasztásánál a javaslat semmiféle megkötést nem tartalmaz és arra az álláspontra helyezkedik, hogy ezt a társulásban résztvevők maguk határozzák meg attól függően, hogy a folytatni kívánt közös tevékenység milyen szervezeti formát, milyen fokú önállóságot kíván. A tervezett tevékenység jellege tehát önmagában még nem dönti el a forma kérdését, s az a három alakzat bármelyikébe beilleszthető. Áll ez nemcsak a gazdasági célú, hanem a szociális, kulturális, oktatási, más kommunális célú vagy az ügy vitelszervezési tevékenységre is. A társulásnak a javaslatban szabályozott formái mellett természetesen fennáll a lehetősége annak, hogy a termelőszövetkezetek egymásközt, illetőleg más szocialista szervezetekkel a külön jogszabályok alapján kapcsolatokat létesíthessenek, pl. vízgazdálkodási társulatot alapíthassanak, illetőleg ilyen társulatba belépjenek, közös művelődési otthont, könyvtárat tarthassanak fenn, csatlakozzanak állami vállalatok által létrehozott társulásokhoz stb. 2. Az egyszerűbb gazdasági együttműködés külön szervezet és jogi személyiség nélküli —. a Polgári Törvénykönyvben szabályozott — társasági szerződésen alapuló kooperáció. A társasági szerződés megkötése — eltérő alapszabályi vagy közgyűlési rendelkezés hiányában, általános hatáskörénél fogva — a termelőszövetkezet vezetőségének a feladata. A javaslat 57. §-a fenntartja az eddigi rendelkezéseket, amelyek szerint az együttműködésben a termelőszövetkezetek bizonyos, előre meghatározott anyagi eszközökkel és egyéb hozzájárulással vesznek részt. Az együttműködéssel létrehozott gazdasági eredményben való részesedés arányát — eltérő megállapodás hiányában — a teljesített hozzájárulás mértéke szabja meg. Az egyszerűbb gazdasági együttműködést létrehozó társasági szerződésben kell megállapítani a gazdasági tevékenységnek azt a területét, amelyen az együttműködés megvalósul a résztvevőknek a szerződésben vállalt tevékenysége által. Ilyen lehet pl. egyeztetett termelési programok kidolgozása, közös érdekű.fejlesztési feladatok megvalósítása összehangolt közös tevékenységgel; megrendelések központi felvétele és a kapacitás vagy szakosítás szerinti elosztása; közös beszerzési tevékenység a nagyobb tételekből eredő gazdasági előnyök biztosítása érdekében; közös értékesítés, piackutatás stb. Az együttműködés célja tehát a több termelőszövetkezet közös tevékenysége által elérhető gazdasági előny biztosítása és ehhez képest az igen sokféle lehet. A társasági szerződés tartalmi elemeinek és a működés legalapvetőbb szabályainak a Polgári Törvénykönyvvel összhangban történő megállapítása (pl. közös
