Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

91 TERVKÉSZÍTÉS (48. és 49. §) 4. Szocialista termelési viszonyok között a termelés és a felhasználás összhangjának biztosítása, valamint a termelőerők ésszerű kihasználása és a termelés arányos fejlesztése érdekében elengedhetetlen követelmény a tervszerűen folytatott gazdálkodás. A javaslat 48. §-a ezért fenntartja a termelőszövetkezet tervkészítési kötelezettségét. Amiként azonban a termelőszövetkezet szervezetének, működésének és gazdasági tevékenységének szabályozásánál, úgy a tervezésnél is figyelembe veszi a termelőszövetkezetek önállóságát és megszünteti az eddigi túlzott kötöttségeket és adminisztratív beavatkozást. A tervezés új szabályozása szempontjából irányadó elv, hogy a termelőszövetkezetek üzemi terveiket a saját lehetőségeik, valamint a különböző ösztönzők figyelembevételével, a kockázatvállalás mérlegelése alapján, teljesen önállóan készítik el. A népgazdasági tervek főbb célkitűzéseit és az ezek teljesítéséhez rendelkezésre álló lehetőségeket különféle információk útján ismerik meg. Az adott termelőszövetkezet termelési, értékesítési, beruházási stb. célkitűzéseinek a népgazdasági tervbe való beillesztése, azzal összehangolása — az új körülmények között — akkor érhető el, ha a termelőszövetkezetnek érdeke azt előállítani, amit a népgazdaság tőle kíván. Ennek feltétele, hogy a népgazdasági tervek célkitűzéseivel a termelőszövetkezetek anyagi érdekeltsége messzemenően összhangban álljon és hogy a terveket kellően alátámasszák a megvalósításuk érdekében nyújtott gazdasági ösztönzők. Ahhoz viszont, hogy ez a követelmény megvalósulhasson, a termelőszövetkezetek gazdálkodásának belső rendjét összhangba kell hozni a gazdaságirányítás új rendszerével, a gazdálkodásnak a jelenlegitől sok tekintetben eltérő szabályozása útján. Ezek közé tartozik — a tevékenységi kör új meghatározásán felül — különösen a tervezés, a zárszámadás-készítés és az alapképzés új szabályozása. A termelőszövetkezeti tervek egyrészt középtávúak, másrészt éves — operatív — tervek (éves termelési és pénzügyi terv). A középtávú — lényegében üzemfejlesztési — tervek célja a termelőszövetkezet számára belátható időre vázolni a gazdálkodás irányát, összetételét és az elérhető eredményt, lehetőleg összehangolva más termelőüzemek hasonló fejlesztési terveivel. Az éves terv feladata az üzemfejlesztési terv átültetése a gyakorlatba és az, hogy alapot adjon a vezetőségnek a konkrét gazdasági intézkedések meghozatalához. A terv tartalma üzemen kívül az értékesítési, beszerzési szerződésekben és a hitel-megállapodásokban jelentkezik, azonban maga az éves terv a különféle szerveknél gazdasági kapcsolatok alapjául még nem szolgál. Üzemfej lesz tési tervet azok a termelőszövetkezetek készítenek, amelyekben az ehhez szükséges feltételek megvannak, más szóval a termelés fejlesztésének irányai — az erre ható tényezők figyelembevételével — ismertek. A javaslat 49. §-a az éves terv főbb mutatóinak, valamint az üzemfejlesztési tervnek a jóváhagyását — nagy fontosságukra való tekintettel — a közgyűlés hatáskörébe utalja. Ugyanakkor — eltérve a korábbi szabályozástól — nem tartalmaz rendelkezést az üzemi tervek hatósági felülvizsgálatára és megerősítésére, mert egyrészt a terv tartalmát központi előírások most már nem szabályozzák, másrészt a terv — mint említettük — külső kapcsolatokat nem létesít, de mert az állami támogatások sem kapcsolódnak — árkiegészítéses változatukban — közvetlenül az üzemi tervhez.