Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről
90 tekintettel, a tagok ilyen igénye esetén a háztáji gazdaságok szükségleteire, illetőleg termékeire is kiterjedhet. A jelzett irányban történő szabályozás elősegíti az áru útjának lerövidülését, a forgalmazási költségek csökkenését, a kínálat és a választék növekedését és a fogyasztói igények jobb kielégítését. 3. A jogszabály keretei között folytatható konkrét üzemi tevékenységét a termelőszövetkezetnek úgy kell kialakítania, hogy az elősegítse a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését, a természeti adottságok és gazdasági erőforrások kihasználását, a tagok és családtagok folyamatos foglalkoztatását, a szükségletek kielégítését és a gazdálkodás jövedelmezőségét (47. §). A termelőszövetkezetben rendelkezésre álló és a szükségleteknek megfelelően bővíthető termelőkapacitásoknak (munkaerő, berendezések, felszerelések, létesítmények stb.) a termelőszövetkezet céljának megfelelően a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését kell szolgálniuk, vagyis elő kell segíteniük mindazt a termelést (növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, feldolgozás, takarmány ke ver és, gépjavítás, építés, karbantartás, szállítás stb.), amelynek folytatására a termelőszövetkezetnek mint termelő üzemnek szüksége és lehetősége van, s amely számára és a népgazdaság számára gazdaságos. Az üzemi tevékenységet tehát úgy kell felfogni, hogy abba beletartozik mindaz, ami a mezőgazdasági termelés szerves része vagy annak céljait szolgálja. Ilyen értelemben üzemen belül nem lehet különbséget tenni mezőgazdasági és ipari tevékenység között. Kétségtelen viszont, hogy a mezőgazdasági munka szakaszos jellege miatt a meglévő kapacitások kihasználását az említett termelői tevékenység önmagában nem biztosítja. Ugyanakkor fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a termelőszövetkezet a saját üzemi szükségletének kielégítésén felül jelentkező szabad (maradék-, töredék-) kapacitását mások részére is hasznosítsa, tehát a tagság, a lakosság és a szocialista szervezetek részére is végezzen — azok igényeinek megfelelően — szolgáltatást, feldolgozó vagy egyéb kiegészítő tevékenységet. A termelőszövetkezet tagjai is — dolgozói minőségükben — joggal elvárják szövetkezetüktől, hogy számukra egész évi megélhetésüket biztosító, folyamatos munkát és jövedelmet nyújtson, hiszen a termelőszövetkezeti tagokat nem lehet „idénymunkásoknak" tekinteni. Fokozottan áll ez a kedvezőtlen közgazdasági adottságok—mostoha természeti viszonyok — között gazdálkodó termelőszövetkezetekre. A foglalkoztatottság, a szükséglet kielégítése és az említett egyéb érdekek azt is megkívánhatják, hogy a termelőszövetkezetek kizárólag vagy túlnyomóan a mások részére végzendő munka céljaira is tartsanak fenn vagy létesítsenek kapacitást (üzemeket, berendezéseket stb.). Erre elsősorban az ipari üzemekkel való kooperáció érdekében lehet szükség. E lehetőség biztosítása mellett azonban szükséges néhány feltételnek jogszabályban való rögzítése. így mindenekelőtt — a végrehajtási rendelkezésekben — annak kimondása, hogy ilyen tevékenységet a termelőszövetkezet elsősorban székhelyén és saját tagjaival folytathat, továbbá, hogy meg kell tartania az adott tevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit és hatósági előírásokat (engedély stb.). Az üzemi tevékenységi kör kiszélesítése további lehetőséget nyújt a más termelőszövetkezettel vagy szocialista szervezettel való társulások létrehozására, amelyekről a javaslat VII. fejezete rendelkezik.