Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről
83 megválasztó szervnek számoljon be. Az említett okokból az is elengedhetetlen, hogy az elnök termelőszövetkezeti tag legyen, annál is inkább, mert vezetőségi tagok is csak termelőszövetkezeti tagok lehetnek. Az elnökhelyettes megválasztásáról eddig nem volt jogszabályi rendelkezés; az elnökhelyettest rendszerint a vezetőség választotta meg a saját tagjai köréből. Elvileg helyesebb, ha az elnököt szükség esetén teljes jogkörrel helyettesítő, tehát az ügyvitel szempontjából igen fontos funkcionáriust a közgyűlés választja meg. Ez a gondolat jogalkotásunkban egyébként nem új, figyelemmel arra, hogy a 3004-es kormányhatározatok már korábban olyan ajánlást tartalmaztak, hogy a tagként belépő mezőgazdászt a közgyűlés lehetőleg válassza meg elnökhelyettesnek. Egyesülés esetén is eléggé általános gyakorlattá vált, hogy az egyesülő termelőszövetkezetek egyikének-másikának volt elnökét elnökhelyettessé választják meg. Ha a termelőszövetkezetben a közgyűlés által választott elnökhelyettes nem működik, a 30. § alapján lehetőség van arra, hogy a vezetőség esetileg jelöljön ki a helyettesítés szükségessége idejére elnökhelyettest. 9. A főmezőgazdász vagy a vele azonos jogállású más vezető (főállattenyésztő, főkertész, főmérnök stb.) a termelőszövetkezetben folytatott termelés szakmai vezetője, aki szakterületén személyes felelősséggel intézkedik. Feladata — a termelőszövetkezetben kialakított szervezetnek és működési rendnek megfelelően — a beosztott mezőgazdászok munka- és feladatkörének kialakítása, ezek és a termelés szakmai feladatait ellátó egységek és vezetők tevékenységének irányítása és ellenőrzése. Minthogy a termelőszövetkezet operatív vezetése az elnök kezében összpontosul, a főmezőgazdász is az elnök közvetlen irányítása alatt végzi munkáját. 10. A jól szervezett számvitel és ügyvitel, valamint a szabályszerű pénz- és hitelgazdálkodás alapja a termelési tevékenység eredményességének, az átgondolt, tervszerű vezetésnek, a közös vagyon megőrzésének és a jövedelem megfelelő felhasználásának. Ebből következik a főkönyvelő (32. §) fontos szerepe a termelőszövetkezet életében. Feladatait és felelősségét, az ezzel járó jogait és kötelezettségeit úgy kell megállapítani, hogy megakadályozhassa az érvényben levő rendelkezésekkel, a tagság érdekeivel ellentétes intézkedések, határozatok végrehajtását, továbbá hogy elősegítse a belső ellenőrzés hatékony érvényesülését. A főmezőgazdászra vonatkozóan ismertetett körülmények indokolják azt is, hogy a főkönyvelő az elnök közvetlen irányításával működjék. Feladatkörének, jogainak és kötelezettségeinek további megállapítása a végrehajtási rendelkezésekbe, illetőleg a termelőszövetkezet alapszabályába és ügyrendjébe tartozik. 11. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemben — elsősorban az üzemszervezési feladatok megoldásával — meghatározott belső üzemi szervezet alakul ki. E szervezeten belül ágazati megoszlás, munkaszervezeti tagozódás, vagyonkezelési, feldolgozó, javító-szolgáltató és karbantartási feladatok ellátása stb. szerint különböző egységek és részlegek jönnek létre, amelyek a szervezeti egységvezetők és más szakemberek vezetése alatt működnek (33. §). Ezeknek a termelőszövetkezetekben elfoglalt helyére és szerepére jellemző, hogy csak az adott munkaterület, üzemi részleg stb. vezetését látják el, beosztásukban az alá- és fölérendelés érvényesül. Utasítást közvetlen felettes szervüktől kapnak és annak számolnak be a tervben meghatározott vagy a felettes szervtől kapott feladat végrehajtásáról; önállóan jogosultak a munkaterületükkel kapcsolatos és felsőbb szerv hatáskörének fenn nem tartott kötelezettségek vállalására (beszerzés, áruátadás stb.), a vezetésük alá tartozó tagok és alkalmazottak munkára való beosztására, munkájuk irányítására. A termelőszövetkezetben a szervezeti egységekhez nem szorosan kapcsolódó, de igen lényeges feladatokat ellátó más üzemvezetők, szakemberek is működnek (állatorvos, jogtanácsos, üzemgazdász stb).
