Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről
84 A belső szervezeti felépítésen alapuló ilyen reszortvezetői hálózat kialakítása termelőszövetkezetenként változó, mindig a helyi szükségletekhez igazodik. A vezetők működésének, jogainak és felelősségének kérdéseit a termelőszövetkezetek alapszabályukban, ügyrendjükben és munkarendjükben rendezik. 12. A termelőszövetkezetekben a vezetők között nem egyszer tapasztalható — leginkább a rokoni kapcsolatokon alapuló — összefonódás vagy más olyan érdekeltség, amely kizárja az intézkedő személytől egyébként megkívánt tárgyilagosságot. A javaslat 34. és 35. §-ában foglalt rendelkezések ezeknek az „összeférhetetlenségi helyzeteknek" az eddiginél lehetőleg eredményesebb kiiktatását célozzák. Indokolt a törvényi szabályozás azért is, mert a termelőszövetkezetek belső szervezete egyre jobban differenciálódván, tágul az egyes feladatkörökben működő, intézkedő tisztségviselők, vezetők és beosztottak köre, s ezzel arányosan növekszik azoknak a száma is, akik akár egymásközötti házastársi vagy rokoni kapcsolat, akár egyéb érdekeltségük miatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerülhetnek. A rokonsági fok meghatározásánál azonban ügyelni kell arra, nehogy túl széles kört fogjon át, mert — különösen kisebb települések esetében — az ilyen szabályozás megnehezítené a termelőszövetkezet működését. 13. A javaslat 36. §-a azt az alapelvet rögzíti, hogy vezetői munkakört a termelőszövetkezetben tag és alkalmazott egyaránt elláthat, kivéve a választott tisztségviselőket, akiknek jogállása, a termelőszövetkezet szervezeti életében betöltött szerepe elengedhetetlenné teszi a tagsági viszony fennállását. Indokolt ez a kivétel a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesülése szempontjából is. Mivel a termelőszövetkezet — céljának és jellegének megfelelően — elsősorban a tagok érdekeit hivatott szolgálni, természetes, hogy a vezetői munkaköröket is elsősorban tagokkal kell betölteni. A vezetőkre irányadó további — törvényszintű szabályozást nem igénylő — rendelkezéseket a végrehajtási jogszabályokba célszerű felvenni. 14. Az 1957. évi 66. számú törvényerejű rendelet általános érvénnyel kimondotta azt az elvet, hogy fontos, illetőleg bizalmas munkakört vagy tisztséget csak büntetlen előéletű és feddhetetlen személyekkel lehet betölteni. E tvr. felhatalmazása alapján a fontos és bizalmas munkakörök (tisztségek) megállapítására — a termelőszövetkezetek tekintetében — annak idején a földművelésügyi miniszter rendelkezett. A közérdek, ezen belül a társadalmi megbecsülésre, a tagság bizalmára való érdemesség és a társadalmi tulajdon védelme egyaránt szükségessé teszik, hogy fontos és bizalmas munkakört a termelőszövetkezetben is csak büntetlen előéletű személyek tölthessenek be, illetőleg a termelőszövetkezetek e személyek kiválasztásánál megtartsák az idevonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Ezért a javaslat 37. §-a utal a termelőszövetkezetnek ezzel kapcsolatos kötelezettségére, míg az érintett munkakörök és tisztségek újbóli megállapítása iránt a végrehajtási rendeletben kell intézkedni. BIZOTTSÁGOK (38. §) 15. Jogszabály kötelező erővel eddig a szociális bizottságnak és egyes esetekben a fegyelmi bizottságnak az alakítását írta elő. A termelőszövetkezetekben sok helyen létesítettek ezeken kívül is különböző rendeltetésű bizottságokat (háztáji bizottság, kulturális bizottság, tervkészítő bizottság, versenybizottság, nőbizottság, alkalmi szakbizottságok stb.). Ezek a bizottságok ugyan nem vezető szervek, mégis működésüknek jelentős szerepe lehet a termelőszövetkezet belső igazgatásában, a
