Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

84 A belső szervezeti felépítésen alapuló ilyen reszortvezetői hálózat kialakítása termelőszövetkezetenként változó, mindig a helyi szükségletekhez igazodik. A ve­zetők működésének, jogainak és felelősségének kérdéseit a termelőszövetkezetek alapszabályukban, ügyrendjükben és munkarendjükben rendezik. 12. A termelőszövetkezetekben a vezetők között nem egyszer tapasztalható — leginkább a rokoni kapcsolatokon alapuló — összefonódás vagy más olyan érdekelt­ség, amely kizárja az intézkedő személytől egyébként megkívánt tárgyilagosságot. A javaslat 34. és 35. §-ában foglalt rendelkezések ezeknek az „összeférhetetlenségi helyzeteknek" az eddiginél lehetőleg eredményesebb kiiktatását célozzák. Indokolt a törvényi szabályozás azért is, mert a termelőszövetkezetek belső szervezete egyre jobban differenciálódván, tágul az egyes feladatkörökben működő, intézkedő tiszt­ségviselők, vezetők és beosztottak köre, s ezzel arányosan növekszik azoknak a szá­ma is, akik akár egymásközötti házastársi vagy rokoni kapcsolat, akár egyéb érde­keltségük miatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerülhetnek. A rokonsági fok megha­tározásánál azonban ügyelni kell arra, nehogy túl széles kört fogjon át, mert — kü­lönösen kisebb települések esetében — az ilyen szabályozás megnehezítené a terme­lőszövetkezet működését. 13. A javaslat 36. §-a azt az alapelvet rögzíti, hogy vezetői munkakört a ter­melőszövetkezetben tag és alkalmazott egyaránt elláthat, kivéve a választott tiszt­ségviselőket, akiknek jogállása, a termelőszövetkezet szervezeti életében betöltött szerepe elengedhetetlenné teszi a tagsági viszony fennállását. Indokolt ez a kivétel a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesülése szempontjából is. Mivel a termelőszövetkezet — céljának és jellegének megfelelően — elsősorban a tagok érdekeit hivatott szolgálni, természetes, hogy a vezetői munkaköröket is elsősorban tagokkal kell betölteni. A vezetőkre irányadó további — törvényszintű szabályozást nem igénylő — rendelkezéseket a végrehajtási jogszabályokba célszerű felvenni. 14. Az 1957. évi 66. számú törvényerejű rendelet általános érvénnyel kimon­dotta azt az elvet, hogy fontos, illetőleg bizalmas munkakört vagy tisztséget csak büntetlen előéletű és feddhetetlen személyekkel lehet betölteni. E tvr. felhatalma­zása alapján a fontos és bizalmas munkakörök (tisztségek) megállapítására — a ter­melőszövetkezetek tekintetében — annak idején a földművelésügyi miniszter ren­delkezett. A közérdek, ezen belül a társadalmi megbecsülésre, a tagság bizalmára való érdemesség és a társadalmi tulajdon védelme egyaránt szükségessé teszik, hogy fontos és bizalmas munkakört a termelőszövetkezetben is csak büntetlen előéletű szemé­lyek tölthessenek be, illetőleg a termelőszövetkezetek e személyek kiválasztásánál megtartsák az idevonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Ezért a javaslat 37. §-a utal a termelőszövetkezetnek ezzel kapcsolatos kötelezettségére, míg az érintett munkakörök és tisztségek újbóli megállapítása iránt a végrehajtási rendeletben kell intézkedni. BIZOTTSÁGOK (38. §) 15. Jogszabály kötelező erővel eddig a szociális bizottságnak és egyes esetek­ben a fegyelmi bizottságnak az alakítását írta elő. A termelőszövetkezetekben sok helyen létesítettek ezeken kívül is különböző rendeltetésű bizottságokat (háztáji bizottság, kulturális bizottság, tervkészítő bizottság, versenybizottság, nőbizottság, alkalmi szakbizottságok stb.). Ezek a bizottságok ugyan nem vezető szervek, mégis működésüknek jelentős szerepe lehet a termelőszövetkezet belső igazgatásában, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom