Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

so nak megfelelően végső fokon a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. A közgyűlés tehát a legmagasabb szintű vezető szerv, amelynek hatáskörét — a törvény és más jogszabály rendelkezésein belül — az alapszabály határozza meg. A javaslat a korábbi jognak megfelelő rendelkezést fenntartva — a termelőszövetkezeti demokrácia egyik biztosítékaként — lehetővé teszi, hogy a tagok a termelőszövetkezet általuk legfontosabbnak tartott ügyeiben is közvetlenül dönthessenek. Figyelembe kell venni azonban, hogy ha túlzottan sok kérdés tartozik a közgyűlés hatáskörébe, ezekkel a közgyűlés sokszor csak formálisan tud foglalkozni és nem jut kellőképpen kifejezésre a közgyűlés legmagasabb vezető szerepe. Éppen ezért a javaslat 18. §-a a korábbi szabályozással szemben szűkebb körben állapítja meg a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe fenntartott ügyeket. ° A közgyűlés vezető szerepének biztosítékául a javaslat kimondja, hogy a kizárólagos hatáskörbe fenntartott ügyekben más szerv csak a törvényben meghatározott kivételes esetben dönthet (így pl. a 23. §-ban említett esetben). A 18. § — a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek számának csökkentésére tekintettel — a közgyűlés eddigi három havonkénti összehívása helyett csupán évi két — küldöttgyűlés működése esetén évenként egy — közgyűlés tartását teszi kötelezővé. E § egyéb rendelkezései megfelelnek az eddigi jogi szabályozásnak és biztosítják egyfelől a termelőszövetkezetnek, mint közösségnek, másfelől a tagságon belül a kisebbség jogainak védelmét, valamint az állami felügyelet hatékonyságát. A közgyűlés összehívásával kapcsolatos részletszabályok a végrehajtási rendeletbe tartoznak. Követve azt a szerkesztési elvet, hogy a tagok jogai és kötelezettségei az egyes jogintézmények rendszerében nyerjenek szabályozást, a javaslat 19. és 20. §-a meghatározza a tagnak közgyűlési és általában a szervezeti élettel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Minthogy itt olyan alapvető jogokról van szó, amelyek a tagsági viszony lététől elválaszthatatlanok, ezek gyakorlását nem lehet a munkateljesítéstől függővé tenni, mégis a tisztségre való megválasztásnál el kell ismerni a kizáró okok (összeférhetetlenség, fegyelmi büntetés, büntető bírósági ítélet stb.) akadályozó szerepét. Az idős, munkaképtelen vagy más alapos ok miatt akadályozott tagok természetesen mentesülnek a közgyűlésen való részvétel kötelezettsége alól, de ha jelen vannak, teljes jogú tagként gyakorolják közgyűlési jogaikat. E mentességre való tekintettel a javaslat 21. §-a fenntartja azt az általános szabályt, hogy a közgyűlés határozatképességéhez az összes tagok legalább kétharmadának a jelenléte szükséges, továbbá, hogy a közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A kivételesen minősített — kétharmados — többségi döntést igénylő ügyeket a javaslat tételesen felsorolja. A tagok döntési jogának fokozott érvényesítése érdekében indokolt ide sorolni azt az esetet, amikor az előzetesen közölt tárgysorozatban (meghívóban) fel nem tüntetett ügy tárgyalását tűzik napirendre. Utalni kell továbbá az egyesülés, szétválás és megszűnés elhatározásánál érvényesülő külön szabályokra. E § (4) bekezdésében felsorolt esetekben a titkos szavazás bevezetése a termelőszövetkezetek nagy részében már megvalósult ilyen gyakorlatra és az eddig szerzett kedvező tapasztalatokra épül. Ez a módszer igen kedvező hatást vált ki a tagság körében, elmélyíti a vezetőkkel való kapcsolatát és biztosítja a szövetkezeti demokrácia befolyásmentes érvényesülését. 5. A termelőszövetkezetek folyamatos egyesülései következtében egyre több az olyan termelőszövetkezet, ahol a nagy taglétszám vagy a több községre kiterjedő település miatt a közgyűlés megtartása nehézségekbe ütközik (alkalmas helyiség hiánya, nagy távolságok, közlekedési akadályok stb.), viszont lehetőség van a közgyűlésnek több helyen vagy ugyanabban a helyiségben egymást követően részletek-