Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

79 viszont feltételezi bizonyos operatív szervezési, irányítási, gazdálkodási, ügyviteli és képviseleti funkciók elvégzését. E funkciókban — szövetkezeten belüli — lényeges decentralizálással — jelentős hatás- és feladatkört kell teremteni a termelőszövetkezet operatív ügyintéző szerveinek, elsősorban a vezetőségnek. Ezen túlmenően meg kell határozni a tisztségviselők és az üzemi vezetők szerepét, valamint a szervezeti egységek vezetésének szabályait. A kollektív vezetés elvi érvényesülése mellett számos kérdésben biztosítani kell az egyszemélyi vezetők döntési jogkörét és rendezni kell felelősségüket. Nagyobb szerepet kell adni a termelőszövetkezeten belül működő bizottságoknak. Az új szabályozás keretében éppen ezért a termelőszövetkezetek belső igazgatási rendszerének a kialakításakor a demokratikus centralizmus elvének érvényesülése mellett jobban előtérbe kell kerülnie a nagyüzemi gazdaságvezetési és üzemszervezési módszerek helyes alkalmazásának. A vezetés rendszere ennek megfelelően három alappilléren nyugszik: a) A legfőbb vezető szerv a tagok összességéből álló közgyűlés (16. §), amely a termelőszövetkezet működésének és a gazdálkodásnak legalapvetőbb kérdéseiben és a tagokat, valamint a vezetőket érintő legfontosabb — státus-jellegű — ügyekben dönt. b) Az operatív gazdasági vezetés általános hatáskörű testületi szerve a vezetőség (24. §), amely végrehajtja a közgyűlés határozatait, egyúttal önálló döntési és ügyintéző jogkört tölt be a működéssel és gazdálkodással kapcsolatos minden olyan kérdésben, amely nincs a közgyűlés hatáskörének fenntartva, illetőleg nem tartozik a termelőszövetkezet más szervének a hatáskörébe. c) A szervezeti élet irányításában és a gazdasági vezetésben a maguk munkaterületén és a reájuk ruházott hatáskörben döntési és intézkedési jogkörrel vesznek részt a termelőszövetkezet tisztségviselői és üzemi vezetői (28. §), a részükre meghatározott termelési feladat elvégzése, a reájuk bízott eszközökkel való gazdálkodás és a termelés eredményeiben való anyagi érdekeltség biztosítása tekintetében. E hármas, vertikális tagoltság keretében valósul meg az elnök, az egész termelőszövetkezetre kiterjedő általános hatáskörű többi vezető, valamint a termelési (munkaszervezeti) egységek vezetői útján az operatív jellegű egyszemélyi vezetői funkció és felelősség. Mint az ellenőrzés vezetői feladatát ellátó testületi szerv, a vezető szervekhez számít az ellenőrző bizottság (25. §). A különféle egyéb bizottságok ( 38. §) pedig az ügyintézés kisegítő szervei. 3. A termelőszövetkezet fogalmának és működési körének meghatározásából, különösképpen pedig a szövetkezeti demokrácia érvényesítéséből és a vállalati jellegű önálló gazdálkodásból következik, hogy a termelőszövetkezetek szervezetét jogszabály csupán keretrendelkezésekkel állapíthatja meg, amelyeken belül — az eddiginél nagyobb önállósággal — maguk alakíthatják ki saját szervezetüket. A termelőszövetkezet szervezeti és gazdasági életében a szövetkezet, mint organizmus, minden szervének meghatározott szerepe van, s a maga helyén mindegyik az egész szervezet működésének emelője, biztosítéka. E szemléletből kiindulva, a javaslat nemcsak a vezető szervek, hanem az egész szervezet tagozódásának átfogó képét vázolja fel. A javaslat módot ad arra, hogy a termelőszövetkezet üzemi és igazgatási szervezetét — a helyi adottságoknak és igényeknek megfelelően — építhesse ki és egyes szervekre más elnevezést is használhasson. 4. A termelőszövetkezet szerveinek a 15. §-ban történt csoportosítása után a javaslat 16—21. §-a foglalja össze a közgyűlésre vonatkozó szabályokat. Abból, hogy a közgyűlés a termelőszövetkezet legfőbb testületi szerve, következik, hogy a termelőszövetkezet valamennyi tagja, vezetője és szerve a belső szervezeti hierarchia-