Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

75 5. A jogi személyiség kimondásával is kifejezésre jut a termelőszövetkezetnek az állam által elismert, a szocialista társadalom és népgazdaság törvényes érdekei által megszabott keretei között érvényesülő önállósága. Az önállóság több irányban jelentkezik, s ennek — alapelvszerűen — a javaslat későbbi rendelkezéseiben is kifejezésre kell jutnia. Önálló a termelőszövetkezet annyiban, hogy vagyoni jogok és kötelezettségek alanya lehet és részt vehet a vagyoni forgalomban; ez azonban nem jelentheti azt, hogy jogképessége csak a vagyoni viszonyokra vonatkozik. De az önállóság — a termelőszövetkezeti demokráciának megfelelően — abban is megmutatkozik, hogy egyrészt a termelőszövetkezet gazdái a tagok, akik a termelőszövetkezet ügyeit maguk intézik, másrészt, hogy az állami felügyelet a termelőszövetkezetekkel szemben a működés törvényességének ellenőrzésére korlátozódik, tiszteletben tartva a termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti önállóságát.Ezekről a javaslat későbbi fejezeteinél lesz szó. A jogképesség megadásával szorosan összefügg a jogi cselekvőképesség kérdése, amely azonban jogi személyiség esetében nem közvetlenül, hanem a nevében eljáró képviselő vonatkozásában merül fel. A javaslat — az eddigi helyzetből kiindulva — a termelőszövetkezeti demokrácia belső oldalának kihangsúlyozása érdekében is, általános képviseleti joggal az elnököt, illetőleg helyettesét ruházza fel. A vezetés és működés operatív feladatainak gyors és zökkenőmentes ellátása érdekében a javaslat mellőzi annak kimondását, hogy írásbeli kötelezettség vállalásához az elnök vagy helyettesének aláírása mellett szükséges legyen egy további, a közgyűlés által kijelölt tagnak az aláírása is. Ily módon a javaslat — a PTK szabályától eltérőleg — tágítja a korábbi szabályt. A javaslat ezenfelül fenntartja annak lehetőségét, hogy meghatározott kötelezettségek vállalásához a közgyűlés, illetőleg — a hatáskörét meg nem haladó ügyekben — a vezetőség a törvényes képviselet körén kívüleső személyek részére is adhasson eseti vagy állandó jellegű felhatalmazást (7. §). III. FEJEZET A TAGOK (8-14. §) 1. A javaslat (8. §) fenntartja a hatályos jognak a tagsági viszony feltételeit meghatározó rendelkezését, mégis elhagyva abból az alapszabály elismerésére való utalást. Ennek indoka, hogy az alapszabály elismerése csak akkor lehetett a tagsági viszony létrejöttének feltétele, amikor még a mintaalapszabály-rendszer állt fenn; törvényi szabályozás mellett a tagnak ez a kötelezettsége a jogszabályból folyik. A tagfelvétel továbbra is a közgyűlés hatáskörébe tartozik; fennáll azonban annak lehetősége, hogy az alapszabály a javaslat 23. §-a alapján ezt a küldöttgyűlésre átruházza. 2. A javaslat — tételes felsorolás helyett — a tagsági jogoknak és kötelezettségeknek utalás jellegű foglalatát adja. A jogok és kötelezettségek ugyanis a maguk teljességében az egyes jogi intézményeknél (a javaslat különböző fejezeteiben) szerepelnek; egy helyen való összefoglalásuk elkerülhetetlen ismétlésekre, átfedésekre vezetne. A tagsági jogok és kötelezettségek tételes felsorolására a törvényben vagy a végrehajtási rendeletben azért sincs szükség, mivel ezeket a termelőszövetkezeti saját alapszabály, az ügyrend és a munkarend — a helyi körülményeknek megfelelően — részletesebben tartalmazni fogja. Viszont itt kell kiemelni azokat a vonásokat, amelyek minden tagsági jogra és kötelezettségre érvényesek: a személyes jelleget és a termelőszövetkezetnek azt a kötelességét, hogy gondoskodjék a tagsági jogok