Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

72 művesszövetkezetek keretében működő termelőszövetkezeti csoportok voltak. 1950-ig a termelőszövetkezeti csoportnak három típusa (I—III.) működött. Az egyes típusok egymástól a társadalmasítás, a gazdálkodás és a kollektív termelőmunka megszervezésének foka szerint különböztek. A 133/1950. (V. 7.) MT számú rendelet létrehozta a mezőgazdasági termelői szövetkezés negyedik formáját: az önálló termelőszövetkezetet, amely a termelőszövetkezeti csoportoktól elsősorban abban különbözött, hogy szervezetileg is elkülönült a földművesszövetkezeti hálózattól. Az önálló termelőszövetkezet és a III. típusú termelőszövetkezeti csoport között lényeges tartalmi különbség nem volt, ezért az 1070/1953. (XI. 12.) Mt. h. számú határozat a szövetkezésnek ezt a két formáját egyesítette és létrehozta a mezőgazdasági termelőszövetkezetet. Ez a szövetkezeti forma általánossá vált, s továbbra is alkalmasnak bizonyult a termelőszövetkezeti életforma és gazdálkodás célkitűzéseinek megvalósítására. A termelőszövetkezeti csoportoknak ugyanakkor megszűntek a különböző típusai. Jelentős részük a fejlődés folyamán átalakult termelőszövetkezetté, s jelenleg csak egy típus — elnevezésében termelőszövetkezeti csoport — működik, amely azonban — a termelőeszközök egyesítésének és a közös munkák végzésének széles skálájára tekintettel — tartalmilag erősen differenciált. A termelőszövetkezetekkel egy sorban kell szabályozni a halászati termelőszövetkezetek viszonyait, amelyek a mezőgazdasági termelőszövetkezeti elvek szerint működnek. Ezzel megszűnik az a bizonytalanság és joghézag, amely abból adódott, hogy a halászati termelőszövetkezetek működését az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet nem szabályozta, míg az önálló halászati szövetkezetekről szóló 27/1953. (VI. 4.) MT számú rendelet jelentős mértékben már elavult. S minthogy lényegüket tekintve a termelőszövetkezeti társulások és területi szövetségek is termelőszövetkezeti formációk, amelyek szervezetében és működésében a termelőszövetkezetekével azonos alapelvek érvényesülnek — a speciális rendelkezésektől eltekintve — ezeknél is a törvényt kell alkalmazni. Az átszervezés időszakában a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok mellett más egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek (mezőgazdasági társulás, termelői szakcsoport, szakszövetkezet, falusi ifjúsági szövetkezet) és hegyközségek is alakultak. Ezek a formák túlnyomórészt a speciális helyi körülmények folytán jöttek létre, a jogi szabályozásnak ezért széleskörű lehetőséget kell biztosítania a speciális adottságok figyelembevételére, ugyanakkor útmutatást is kell adnia szocialista irányú továbbfejlődésükhöz. A termelőszövetkezeti csoportok és más egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek kisebb számára és sokféleségére való tekintettel a törvényi szintű szabályozás helyett elegendőnek látszik a Kormány részére felhatalmazás adása, szervezetüknek, működésüknek és gazdálkodásuknak rendeleti úton való szabályozására. II. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (3-7. §) 1. A javaslat 3. §-a a termelőszövetkezet fogalmát határozza meg, kiemelve e szövetkezés néhány legjellemzőbb ismérvét. A termelőszövetkezet a tagok önkéntes elhatározásán alapuló személyi és vagyoni társulás, amely a szocialista szövetkezeti tulajdonra épül. A csoporttulajdon szerkezeti sajátossága, hogy annak alanya a termelőszövetkezet. Ebből viszont az