Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

71 RÉSZLETES INDOKLÁS I. FEJEZET A TÖRVÉNY CÉLJA ÉS HATÁLYA (1. és 2. §) 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusának határozata megállapította, hogy: „A magyar faluban végbement fejlődés gyökeres fordulatot hozott a parasztság életében és szemléletében. A hatalmas társadalmi átalakulás előnyösen változtatta meg az egész falusi életformát. . . Megkezdődött a termelőszövetkezeti parasztság egységes szocialista osztállyá alakulása . . . Arra törekszünk, hogy végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság életszínvonala között. A következő években jelentékeny lépéseket teszünk azért, hogy a parasztság életszínvonalát tovább közelítsük a munkásosztályéhoz." Szükséges, hogy e célkitűzések megvalósításához jogfejlődésünk is a legmesszebbmenő segítséget nyújtsa egyrészt azáltal, .hogy rögzítse a termelőszövetkezeti mozgalomban eddig elért eredményeket, másfelől irányt mutasson a fejlődés perspektíváját illetően. Hogy a jogalkotás e feladatának eleget tudjon tenni és hatékony segítséget nyújthasson a helyes irányú társadalmi és gazdasági fejlődéshez, a törvénynek világosan és tisztán, más törvényekkel a szocialista jogrendszer egysége által megkövetelt összhangban kell tartalmaznia a törvény és a termelőszövetkezet alapvető céljait, a termelőszövetkezetek szervezetének, működésének és gazdálkodásának legfontosabb szabályait. A törvénynek maximális mértékben kell segítenie a termelőszövetkezetet gazdasági és társadalmi szerepének betöltésében, szocialista jellege elmélyítésében, vállalatszerű gazdálkodása erősítésében, kulturális és nevelői funkciója ellátásában. A szabályozás a tárgykörébe vont életviszonyok tekintetében azt tartja szem előtt, hogy az új törvénynek szervesen bele kell illeszkednie szocialista jogunk kialakult rendszerébe. A termelőszövetkezet azonban társadalmi és gazdasági rendszerünk összetett, komplex jelensége. Egyfelől az önálló elszámolás elve alapján vállalati jellegű gazdálkodást folytat, másfelől a tagoknak a szövetkezeti csoporttulajdonon alapuló önkéntes társulása. Összetettsége és mezőgazdasági jellege folytán sajátos intézmény, amely más normarendszer szabályai alá nem szorítható. Következésképpen a javaslatnak a termelőszövetkezetekre vonatkozó speciális vonásokat kell szabályoznia és kerülnie kell a jogrendszer más ágazataival való átfedéseket, ami azonban nem zárja ki a feltétlenül szükséges utalásokat. Megjegyzendő, hogy az 1. §-ban foglalt rendelkezés amellett, hogy körvonalazza a szabályozásnál követett célkitűzéseket, egyúttal iránymutatásul szolgál a későbbi rendelkezések értelmezéséhez és végrehajtásához (pl. az átlépéshez való hozzájárulásnál, az üzemi tevékenység kialakításánál, a háztáji gazdaságokkal való együttműködésnél, egyesülés engedélyezésénél stb.). 2. A mezőgazdaság szocialista átszervezése — döntő mértékben — az egyes történelmi időszakokban legmegfelelőbb szövetkezeti formák alkalmazásával megy végbe. A mezőgazdaságnak ily módon való szocialista átszervezését — a szövetkezés gazdasági, társadalmi és kulturális célkitűzései folytán — a marxizmus—leninizmus klasszikusai mozgalomnak tekintették, s egyidejűleg hangsúlyozták, hogy a mozgalom kialakulása és fejlődése csak fokozatosan mehet végbe. Maga a mezőgazdasági termelőszövetkezet is a fokozatos fejlődés eredménye. Hazánkban a mezőgazdasági termelői szövetkezés első formái a felszabadulás után alakult demokratikus föld-