Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-5 • Törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről

39 személyi alapbérrel oszthatja be. Olyan esetekben pedig, amikor a vállalati tevé­kenység jellege szerint a munkát rendszerint változó munkahelyen kell végezni, és a dolgozó alkalmazására is ezek figyelembevételével kerül sor, nyilvánvalóan módja van a vállalatnak a munkaszerződésben a dolgozó változó munkahelyû fog­lalkoztatását kikötni. Munkaidő és pihenőidő (37-43. §) 1. A javaslat a munkaidőt a jelenlegi szabályoknak megfelelően rendezi. Ennek keretében figyelembe veszi azt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kong­resszusa határozatának megfelelően az iparban és építőiparban közeli időpontban megvalósul a heti 44 órás munkahétre történő áttérés. Lehetővé teszi a javaslat a heti 44 óránál rövidebb munkaidő bevezetését, különösen az egészségre ártalmas munkakörökben, valamint a fokozott igénybe­vételre tekintettel a három- és négyműszakos üzemekben. Módot ad azonban arra is, hogy ahol a termelés jellege, a szervezési, technikai feltételek stb. nem teszik lehetővé a heti negyvennyolc órás munkaidő megvalósítását, ennél hosszabb munka­időt lehessen továbbra is alkalmazni. 2. A javaslat 37. §-ának (2) —(a) bekezdése, valamint a 39. §-a lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy — a törvényes munkaidő keretein belül — a termelés és a tech­nológia követelményeihez igazodó munkaidőbeosztást alakítsanak ki. Módot nyújt a javaslat arra is, hogy a vállalatok a sajátosságaikhoz és körülményeikhez igazo­dóan rendezzék a túlmunka és a készenlét elrendelésének, korlátozásának, valamint — a végrehajtási szabályok keretei között — ezek díjazásának és szabad idővel tör­ténő kiegyenlítésének szabályait. A javaslat e rendelkezései a mai szabályozás túl­zott kötöttségeit feloldják. 3. A munkaidőbeosztás és a túlmunkakorlátozás vállalati hatáskörbe történő adása nem jelentheti a dolgozók védelmének és érdekeinek elhanyagolását. Ezt biz­tosítják a javaslat 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározott elvi korlátozások. Ezek az elvi előírások vállalati viszonylatban már konkrét korlátozást jelentenek, mert az egyes munkaköröknek, munkabeosztásoknak megvannak a tapasztalatokon és a fáradékonysági, valamint egyéb (munkaegészségügyi, baleseti stb.) vizsgálato­kon alapuló keretei, amelyek a dolgozó egészségének és testi épségének veszélyez­tetése nélkül nem léphetők túl. A javaslat kibővíti a terhes és kisgyermekes anyák munkaidőbeosztásának és túlmunka végzésének korlátait oly módon, hogy a kisgyermekes anya gyermekének hathónapos és egyéves kora között csak beleegyezésével végezhet éjszakai munkát, túlmunkát, illetőleg csak így osztható be készenléti szolgálatra. A fiatalkorú dolgozók munkaidőbeosztásának és túlmunka végzésének korlátait a javaslat oly módon bővíti ki, hogy a tizenhat-tizennyolc éves életkor közötti éjsza­kai munkát is megtiltja. Számol azonban azzal, hogy ennek feltételei még nem min­den iparágban (népgazdasági ágban) vannak meg. Ezért megadja a lehetőséget a kivételre is. 4. A javaslat lényegében a jelenlegi szabályokhoz hasonlóan állapítja meg a munkaheti szünet (40. §), a napi pihenőidő (38. §(2) bekezdése), továbbá a heti pihenő­nap és a munkaszüneti nap (41. §) szabályait. 5. A javaslat éves pihenőidőként továbbra is biztosítja a dolgozók részére az évi tizenkét munkanap alapszabadságot (42. §). A pótszabadságok feltételei és mértéke az alábbi eltérésekkel a jelenlegi szabályokkal lényegében megegyezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom