Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-5 • Törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről

40 a) A munkaviszony alapján járó pótszabadság a jövőben nem függ a munkaviszony „folyamatosságától", mert a folyamatosság intézménye megszűnik. A jövőben tehát ott, ahol a jelenlegi szabályok szerint a folyamatos munkaviszony tartalmától függ valamilyen juttatás nyújtása, a juttatásra való jogosultság alapja az összes munkaviszonyban töltött idő lesz. Annak a kérdésnek rendezését, hogy e pótszabadság alapjául mennyiben számítanak be a munkaviszonyban nem töltött idők, a külföldön teljesített munkaviszonyok és a munkaviszony szünetelésének ideje, a javaslat a végrehajtási szabályokra hagyja. b) A javaslat a többgyermekes anyák részére pótszabadságot, a kiváló munkát végzők részére pedig jutalomszabadság megállapításának a lehetőségét vezeti be. Mivel a jutalomszabadság a kiváló munka elismerésének egyik formája, a jutalomszabadságra érdemesek körét a vállalat az anyagi lehetőségének megfelelően — általában egyéni és évenkénti elbírálás alapján — maga választja ki. A vállalat jogosult azonban arra is, hogy bizonyos előfeltételek teljesítése esetén egy vagy több évig feltétlenül biztosítson jutalomszabadságot, így pl. „a kiváló dolgozó" jelvény, miniszteri vagy kormány kitüntetés adományozása stb. esetére. 6. A javaslat továbbra is biztosítja a rendkívüli és fizetés nélküli szabadság (43. §) adását. Azonban — a vállalati hatáskör növelése érdekében — e juttatások engedélyezési jogát teljes egészében vállalati hatáskörbe adja. Az új szabályozás nem változtatja meg azt az elvet, hogy rendkívüli szabadság adása akkor indokolt, ha a dolgozó érdeke közérdekkel vagy a vállalat érdekével egybeesik. A javaslat fenntartja a lehetőséget arra, hogy ha a dolgozó érdeke fontos társadalmi érdekkel párosul, akkor a rendkívüli és a fizetés nélküli szabadság adása kötelezően előírható legyen. így különösen indokolt, hogy a végrehajtási szabályok a dolgozó nők szülési szabadságát, a kisgyermekes anyák szoptatási munkaidőkedvezményét, továbbá a gyermekgondozás és ápolás céljára jelenleg is biztosított munkaidőkedvezményeket továbbra is megkapják. Ugyancsak fontos társadalmi érdek a továbbtanuló dolgozók részére tanulmányi szabadság és más munkaidőkedvezmények biztosítása is. A munka díjazása és a dolgozók részére járó egyéb juttatások (44-50. §) 1. Alkotmányunk szerint a Magyar Népköztársaságban a társadalmi rend alapja a munka. Ebből az is következik, hogy a dolgozóknak a saját és családjuk megélhetéséhez szükséges jövedelmet alapvetően a munkatevékenységük alapján kell megkapniuk. Ezért mondja ki a javaslat a munka díjazásának elvét. Ez egyben azt is jelenti, hogy a munkaviszony keretében végzett díjazás nélküli munka tilos. Ez nem zárja ki a dolgozók által saját érdekükben és saját hasznukra végzett társadalmi munkát. így pl. egy kultúrház, sporttelep építésében való részvétel vagy a vállalat egy részének parkosítása, mint a dolgozók érdekében és hasznára végzett tevékenység megengedett. Ugyanakkor viszont tilos a vállalat működési körébe eső termelési munkatevékenység társadalmi munkában történő ellátása. Előfordul azonban olyan eset, hogy valamilyen nemes társadalmi cél (pl. árvízkárosultak megsegítése stb.) érdekében a dolgozók a munkaidejükön felül önkéntesen vállalnak külön műszakot. Ezért azonban a vállalatnak a munka teljes ellenértékét meg kell fizetnie. Más kérdés az, hogy a dolgozók az e műszak alatt keresett munkabért az adott társadalmi célra felajánlják. 2. A javaslat továbbra is biztosítja a lehetőséget arra, hogy a vállalatok a központilag megadott keretek között megfelelően ösztönző bérrendszereket, bérformákat és más díjazási rendszereket (év végi részesedés stb.) alakítsanak ki.