Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-5 • Törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről

33 II. Általános rendelkezések (2-5. §) 1. Az általános rendelkezések olyan szabályokat tartalmaznak, amelyek a javaslat egészére kihatnak. A hatályos rendelkezésekhez képest eltérést jelent, hogy a javaslatban a szocialista társadalmi összhang követelménye kifejezésre jut. Rendezi ezenfelül a rendeltetésszerű joggyakorlás és a joggal való visszaélés kérdéseit is. E szabályokkal kapcsolatban az értelmezés és alkalmazás szempontjából az alábbiakat szükséges kiemelni : a) A joggyakorlás akkor rendeltetésszerű, ha a jogszabály által megkívánt cél érdekében gyakorolják. (Pl. jutalomszabadságot az arra érdemes dolgozónak adnak.) Rendeltetésellenes joggyakorlás valósul meg akkor is, ha a feljogosított nem gyakorolja a jogát olyankor, amikor azt a társadalom vagy más személy érdekei megkívánnák. b) A jogok gyakorlása során előfordulhat az is, hogy a jogosított és a társadalom, illetve más személy érdekei összeütköznek, bár a joggyakorlás rendeltetésszerű. (Pl. két dolgozó egyszerre kívánja a rendes szabadságát igénybe venni, de a vállalat egyszerre csak egyiküket nélkülözheti.) A jogalkalmazónak ilyenkor az érdekek összehangolása a feladata, általában olyan módon, hogy a kisebb, de jogos érdeket alárendeli nagyobb, jelentősebb érdeknek. c) A javaslat a rendeltetésszerű joggyakorláson túlmenő pozitív magatartást kíván meg a vállalattól és a dolgozóktól egyaránt olyan esetekre is, amikor jogszabály a jogok gyakorlásának formáját, módját nem írja elő. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jogosítottaknak és kötelezetteknek egymásra tekintettel kell eljárni és együtt kell működni. A javaslat e rendelkezés előírásánál abból indult ki, hogy a szocialista társadalomban a vállalat és a dolgozók érdekei végső soron azonosak, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok egyaránt szolgálják a dolgozók és a termelés érdekeit is, s a szabályozás által megkívánt cél megvalósítása csak együttműködésük esetén érhető el. 2. A hatályos rendelkezéseknek megfelelően rendezi a javaslat a jognyilatkozatok formájára vonatkozó szabályokat. (3. §) 3. A javaslat 4. §-a biztosítja a dolgozónak, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatban felmerült igényeit korlátozás nélkül érvényesítse. A vállalat intézkedései ellen panasszal élhet, kivéve ha — a gazdasági érdekek érvényesítése végett — a jogszabály a vállalat mérlegelésére bízza a végleges döntést. 4. A javaslat az elévülés szabályait a hatályos rendelkezésekkel azonos módon rendezi. Az elévülési idő általában akkor kezdődik, amikor az igény jogi eszközökkel kikényszeríthetővé válik. Ennek időpontja pl. a kár bekövetkezésének napja, dolog megrongálódásának, megsemmisülésének, a bérfizetés elmulasztásának napja stb., illetve valamilyen kötelezettség megsértéséből eredő igénynél az elkövetés napja. A törvénykönyv hatálya (6-7. §) A javaslat 6. §-a a törvény területi és személyi hatályát a jelenlegi helyzettel azonosan szabályozza. Űj a javaslatnak az a rendelkezése, amely a munkaviszonyon kívüli keretében történő munkavégzésekre (bedolgozói viszony, mezőgazda-