Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-23 • Törvényjavaslat a vasutakról
313 sok, valamint a vasút tevékenységét is érintő nagyarányú technikai fejlődés szükségessé teszi a vasút létesítésére, bővítésére, átalakítására, használatbavételére és megszüntetésére vonatkozóan jelenleg hatályban levő, de jelentős részben érdekét vesztett, vagy korszerű, de csupán részszabályozást tartalmazó jogszabályok helyett az egységes szabályozást. 2. A beruházásokkal összefüggő hatósági engedélyezési eljárások rendszerének egyszerűsítéséről szóló 1035/1967. (XI. 19.) Korm. számú határozattal összhangban rendelkezik a javaslat úgy, hogy a vasút, valamint a hozzá tartozó építmények és egyéb berendezések létesítéséhez (építéséhez), bővítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez és megszüntetéséhez — jogszabályban meghatározott esetek kivételével — a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélye szükséges. Ilyen kivételeket a kormányrendelet tervezete tartalmaz. 3. A vasútengedélyezés államigazgatási eljárás, ezért az eljárás lefolytatása, a határozat meghozatala és végrehajtása az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései alapján történik. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait a közlekedés- és postaügyi miniszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter együttes rendeletben fogja meghatározni. 4. Hazánkban a vasútvonalakat kezdetben elsősorban magántársaságok létesítették, később egyre nagyobb mértékben a Magyar Államvasutak építette. A közforgalmú maganvasutak építését az állam azzal a feltétellel engedélyezte, hogy azok a háramlási idő elteltével az állam tulajdonába kerülnek. A magántulajdonban levő vasutak államosítása óta a vasutak általában az állam, illetőleg vállalatai — kivételesen részvénytársaság — tulajdonában vannak; sajáthasználatú vasút és iparvágány azonban szövetkezeti tulajdonban is lehet. A meglevő helyzetnek megfelelő a javaslatnak az a rendelkezése, hogy vasút építésére és használatbavételére állami vagy szövetkezeti szerv, társadalmi szervezet és egyesület, továbbá más jogi személy is kaphat engedélyt. 5. Az élet- és közbiztonságot kívánja szolgálni a javaslatnak az a rendelkezése, amely lehetőséget ad az engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon épült vasút átalakításának, lebontásának vagy üzeme megszüntetésének elrendelésére, sőt ezt kötelezően írja elő, ha a veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg. A gazdaságossági szempontokat veszi figyelembe a javaslatnak az a rendelkezése, amely lehetővé teszi az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épült vasút üzemeltetésére ideiglenes vagy végleges engedély adását abban az esetben, ha az üzemeltetés az élet- vagy a közbiztonságot nem veszélyezteti. IDEGEN INGATLAN HASZNÁLATA (24—27. §.) 1. Több olyan jogszabályunk van, amely feljogosítja valamely ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) a szomszédos ingatlan meghatározott mértékű használatára, így pl. az építésügyről szóló 1964. évi III. tv. 32. §-ának (s) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) ellenszolgáltatás nélkül köteles tűrni, hogy a szomszédos ingatlanon folyó építkezés elvégzéséhez szükséges mértékben ingatlanára állványzatot helyezzenek, továbbá telkén átjárjanak, a szükséges mérési munkálatokat elvégezzék, az építőanyagot átvigyék és lerakják. A postáról és távközlésről szóló 1964. évi II. tv. 17. §-ának (2) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni köteles, hogy a posta az ingatlanon, az alatt vagy felett vezetékeket, kábeleket, tartóoszlopokat, jelzőköveket és szerelvényeket helyezzen el, azokat javítsa és karbantartsa.
