Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-23 • Törvényjavaslat a vasutakról
314 A vasút az egész ország területét behálózza, ennek következtében a vasút területe sok ingatlannal szomszédos. Gyakran előfordul, hogy a vasút üzemeltetése érdekében a szomszédos ingatlant kisebb mértékben használni kell, ez a kismértékű használat azonban nem teszi indokolttá a szomszédos ingatlan megszerzését a vasút részére. Ezért a javaslat feljogosítja a vasút üzembentartóját, hogy külön hatósági eljárás lefolytatása nélkül idegen ingatlanon, az alatt vagy felett gyengeáramú vezetéket, tartószerkezetet, jelzőkövet és egyéb jelzést, valamint ideiglenes jellegű hóvédő eszközt helyezzen el, azt javítsa és karbantartsa. 2. Az idegen ingatlan használata általában kismértékű. A gyengeáramú vezeték rendszerint az ingatlan alatt vagy felett húzódik, a tartószerkezet, valamint a jelzőkő vagy egyéb jelzés által elfoglalt terület pedig általában 1 m 2 alatt marad. A hó védőeszköz elhelyezése idény jellegére tekintettel az ingatlan rendeltetésszerű használatát számottevően szintén nem akadályozza. Az ilyen mértékű használatáért a javaslat szerint az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) kártalanítást nem igényelhet. Ha azonban a használat az említett mértéket meghaladja, az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. 3. A vasútvonal melletti fa és egyéb növényzet akadályozhatja a vasútvonal és út keresztezésénél a vasúti és a közúti járművek vezetőit a szabad kilátásban, továbbá más zavaró hatást is előidézhet. A gyengeáramú légvezetéken áthallás, hívási zavar és zúgás léphet fel, ha azt a fák gallyai érintik. A gyökérzet a kábelek ólomköpenyét támadhatja meg és azt átfúrva üzemzavart okozhat. Ezekre a körülményekre tekintettel a javaslat feljogosítja a vasút üzembentartóját, hogy — kártalanítás ellenében — a közlekedés biztonságát veszélyeztető, továbbá a vezeték nyomvonalában levő fákat, bokrokat, ezek ágait, gallyait és gyökereit eltávolítsa, ha azt üzemzavar megelőzése, vezeték létesítése, javítása vagy karbantartása szükségessé teszi. 4. Az idegen ingatlanon elhelyezett vezeték, tartószerkezeti és egyéb vasúti létesítmény az ingatlanon építmény létesítését, felújítását, átalakítását vagy lebontását nem gátolhatja. Mivel a létesítmény idegen ingatlanon való elhelyezése a vasút érdekében történik, a javaslat akként rendelkezik, hogy ha az ingatlanon elhelyezett vezeték vagy tartószerkezet építmény létesítését, felújítását, átalakítását vagy lebontását akadályozza, annak eltávolításáról, illetőleg áthelyezéséről a vasút üzembentartója köteles az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) közlésétől számított 60 napon belül saját költségén gondoskodni. 5. A villany- és a motorvontatás egyre nagyobb térhódítása mellett jelenleg még jelentős számú gőzmozdony közlekedik. A gőzmozdony szikraszórása tűzvédelmi berendezések alkalmazása esetén is tűzveszélyes. Ezért rendelkezik úgy a javaslat, hogy a vasút mentén azon a területsávon, amelyen a mozdonyszikra tüzet okozhat (tűztávlat), fokozott tűzvédelmet kell biztosítani. Ha a vasút létesítése (építése), bővítése vagy átalakítása során a már meglevő építmény tűztávlatba kerül, a javaslat — a tűztávlatra vonatkozóan jelenleg hatályban levő 1/1956. (IV. 4.) KPM számú rendelettel egyezően — a tűzvédelmi intézkedések megtételét a vasút üzembentartójának feladatává teszi. A javaslat elsősorban az építmény tűzbiztossá tételére kötelezi a vasút üzembentartóját, ha pedig ez aránytalanul nagy költséggel járna, lehetővé teszi, hogy — az építmény tulajdonosa (kezelője, használója) és a vasút üzembentartója közötti eltérő megállapodás hiányában — a vasút üzembentartója az épületet kártalanítás ellenében lebonthassa. Előfordulhat, hogy az épület lebontása az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát megszünteti vagy súlyosan akadályozza (pl. a lakóépület lebontása után a telket még kert céljára sem lehet gazdaságosan használni). Ilyen esetben a javaslat szerint az ingatlan tulajdonosa az ingatlan kisajátítását igényelheti.