Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről
257 A bűntettől való elhatárolást a Javaslat — a jelenlegi szabályozást (Btké. 51. §) követve — e cselekmény kisebb jelentőségének mozzanatára alapozza. Ez az eset összes körülményeihez igazodik. A Javaslat azonban külön kiemeli az elért vagy •elérni kívánt nyereség jelentőségét. A bírói gyakorlatban e vonatkozásban is erős hangsúlyt kap az áruellátottság terén fennálló konkrét helyzet. Irányadó szempontokként ez idő szerint a következők emelhetők ki. Általában üzérkedés bűntettét kell megállapítani azzal szemben: a) akinél a Btk. 236. §-ának (2) bekezdésében írt valamely minősítő körülmény forog fenn, továbbá b) aki cselekményét mintegy 3000 forintot meghaladó értékű áru tekintetében követte el, végül c) aki az általa forgalomba hozott áru értékének egyharmadát meghaladó nyereséget ért el. Pénzügyi szabálysértés 112—113. § 1. A 112. § az adócsalás szabálysértési alakzatát határozza meg. Az elkövetési magatartás lényegileg egyezik az adócsalás bűntettnek törvényi tényállásában foglalt körülírással. (Mindössze annyi eltérés van, hogy a szabálysértési tényállásnak a lakbérpótlékra történő kiterjesztése miatt az (1) bekezdés a) pontja kiegészült a más illetékes szervre (személyre) való utalással.) A Javaslat ebben a vonatkozásban tulajdonképpen fenntartja a hatályos szabályozást (a Btké. 55. § (1) b) bekezdése szerint módosult 1959. évi 18. sz. tvr. 5. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja). 2. A 113. § értelmező rendelkezéseket foglal össze. Ezek nem csak a 112. §-ban meghatározott adócsalásra, hanem minden pénzügyi szabálysértésre érvényesek. A Javaslat ugyanis csak a legjelentősebb pénzügyi szabálysértést, az adócsalás szabálysértési alakzatát foglalja magában. Ezen kívül azonban lehetnek, egyéb pénzügyi szabálysértések is. A 113. §(1) bekezdése megismétlése a Btké. 55. §-a (2) bekezdésében foglaltaknak. A (2) bekezdés az adó fogalmát kiterjeszti olyan más állami pénzbevételekre, amelyek elnevezése nem adó, de természetük, jellegük hasonlít ahhoz. Ennek az értelmező rendelkezésnek az új gazdaságirányítási rendszer ad jelentőséget. A jogszabályokban az állami pénzköveteléseknek vannak olyan fajtái, amelyeknek a szabálysértési szankcionálás szempontjából az adóval azonos elbírálása, illetve vele egyenlő jogvédelemben részesítése indokolt. Ilyen jellegűek pl. az eszközlekötési járulék és a különböző költségvetési juttatások. A (3) bekezdésbe felvett szabály nem új, lényegileg ugyanazt tartalmazza, mint az 1954. évi 3. sz. tvr. 7. §-ának (2) bekezdése. Általában olyan pénzügyi szabálysértésekre vonatkozik, melyek adócsökkentést nem eredményeztek, illetőleg azzal nem fenyegetnek. Vámszabálysértés 114—115. § A Javaslat a két legjelentősebb vámszabálysértés: a csempészet és a vámorgazdaság szabálysértési alakzatáról rendelkezik a 114., illetőleg a 115. §-ban. Mindkét tényállás körülírása megegyezik a hatályos meghatározással (Btké. 56. §). A kísérletre való külön utalás csak látszólagos eltérés. Ti. a vámszabálysértésekre irányadó 10/1955. (VI. 15.) PM számú rendelet 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint ma is büntetendő a vámszabálysértés megkísérlése. Mind a csempészet, mind a vámorgazdaság bűntettet (Btk. 249. §) valósít meg, ha a cselekmény szándékos, és az elkövetési tárgy értéke 5000 Ft-ot meghalad.
