Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről

258 Bűntett a cselekmény akkor is, ha ennél kisebb ugyan az érték, de az elkövetőt vámbűntett miatt korábban, öt éven belül szabadságvesztésre ítélték. Gondatlanság esetén a csempészet és a vámorgazdaság értékre tekintet nélkül csupán szabálysértés. A vámjog legfontosabb forrásai ez idő szerint az 1966. évi 2. sz. tvr., továbbá az ennek végrehajtásáról szóló 9/1966. (II. 5.) Korm. számú rendelet, illetőleg a 4/1967. (XII. 23.) PM-KkM számú rendelet. Devizaszabálysértés 116. § A Javaslat a devizaszabálysértés egyes elkövetési cselekményeit a Btk.-nak a devizagazdálkodást sértő bűntett tényállását meghatározó 247. §-ával egyezően állapítja meg. A szabálysértésnek a bűntettől való elhatárolása továbbra is az 1000 forintos értékhatáron, illetve — gondatlanság esetében — a nem jelentős értékkel kapcsolatos elkövetésen alapszik. A kísérlet büntethetőségére vonatkozó rendelkezés feltételét a devizaszabálysértés veszélyessége kellően indokolja. A Javaslat tartalmazza továbbá a cselekmény jellegéből adódó azt a szabályt is, amely szerint a devizaszabálysértés elkövetőjét akkor is felelősségre kell vonni, ha a cselekményt külföldön követte el. A Javaslat — a hatályos joggal (Btké. 54. § (4) és (e) bek.) egyezően — speciális elkobzási szabályokat is megállapít. A 116. § keretszabályát ez idő szerint a következő jogszabályok töltik meg tartalommal: a tervszerű devizagazdálkodással kapcsolatos szabályokról szóló, az 1960. évi 12. sz. tvr. 12. §-ával és a devizagazdálkodással kapcsolatos korlátozások megszüntetéséről szóló 1964. évi 13. sz. tvr.-rel módosított 1950. évi 30. sz. tvr., továbbá az 1964. évi 13. sz. tvr. végrehajtásáról szóló 8/1964. (VI. 24.) PM számú rendelet, valamint a tömb- és színezüst vételre való kötelező felajánlásáról szóló 1/1953. (I. 10.) MT számú rendelet. NEGYEDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 117—118. § A 117. § a hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezéseket foglalja össze. Ezeknek sorában — a hatálybalépés időpontját megállapító rendelkezés mellett — igen fontos a korábbi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló rész. A Javaslat e jogterület általános rendezésének igényével lép fel, ezért valamennyi szabálysértési tényállást — a tanácsrendeletekben szabályozottak kivételével — hatályon kívül helyez. A tulajdon elleni szabálysértés és a tulajdon elleni bűntettek orgazdasági esete közti összhangot kívánja megteremteni a Javaslat az 1966. évi 16. sz. tvr. 39. §ának módosításával. A Javaslat végrehajtásához általános végrehajtási jogszabályra nincs szükség. Van azonban a Javaslatnak néhány olyan rendelkezése, amely még további részletes szabályozást igényel. Ezeket elegendő alacsonyabb szintű jogszabályban rendezni. Erre szolgál a 118. §-ban felvett néhány felhatalmazás. Budapest, 1968. február 26. Dr. Korom Mihály s. k. igazsá gü gyminiszt er