Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről
254 Rádióállomással kapcsolatos kötelességszegés 104. § A 26/1965. (XI. 28.) Korm. számú rendelet 2. §-a szerint az ország területén üzemben tartott (tartalékolt) minden rádióállomást központi nyilvántartásba kell venni. Ugyanennek a jogszabálynak az 5. §-a értelmében a rádióállomás csak a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium által engedélyezett rádióforgalmi adatokkal üzemeltethető, s a rádióállomás rendeltetésszerű és szabályos üzemeltetését a Belügyminisztérium ellenőrzi. A rádióállomások központi nyilvántartásához, rendeltetésszerű és szabályos üzemeltetéséhez igen fontos állambiztonsági és távközlésrendészeti érdek fűződik. Ezért a Javaslat e kötelességek egyszerű megszegését szabálysértéssé nyilvánítja. Lehetővé teszi továbbá, hogy azt a rádió-adó berendezést, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, elkobozzák. Magától értetődik, hogy amennyiben a cselekmény mellett a kötelességszegésen felül súlyosít^ körülmények is vannak, pl. kémkedési célzat, nem szabálysértés, hanem súlyos bűncselekmény valósul meg. Tulajdon elleni szabálysértés 105—106. § A lopásnak, a sikkasztásnak, a csalásnak, a jogtalan elsajátításnak, a rongálásnak, a hűtlen kezelésnek és a hanyag kezelésnek enyhébb megítélésű alakzatait vonja össze a Javaslat — a hatályos joggal egyezően — tulajdon elleni szabálysértés cím alatt. Ezek a cselekmények foglalják el a legjelentősebb helyet a szabálysértések között, mert előfordulási gyakoriságuk a legnagyobb. Jelenlegi szabályozásukat az 1966. évi 16. sz. törvényerejű rendelet foglalja magában, s a Javaslat — néhány eltéréstől eltekintve — ezt a jogi rendezést veszi alapul. A 105. §-ban körülírt magatartások csak akkor valósítanak meg szabálysértést, ha nem terjednek túl a Javaslat által megállapított határon. Ez a határ részint az elkövetési tárgy értékéhez, részint az okozott kár összegéhez igazodik, s nem azonos minden elkövetési cselekménynél. Lopás, sikkasztás, csalás, jogtalan elsajátítás, szándékos rongálás és hűtlen kezelés tekintetében 500 forint, hanyag kezelés és társadalmi tulajdont károsító gondatlan rongálás esetében 5000 forint. Ez utóbbi értékhatár egyezik a jelenlegivel, az előbbi azonban nagyobb annál, mint amelyet a hatályos jog megállapít. A Javaslat a társadalmi-gazdasági életünkben bekövetkezett fejlődést figyelembe véve és jogpolitikánk azon elvét követve, hogy az első ízben kisebb súlyú cselekményt elkövető személy ügye ne tartozzék bírósági hatáskörbe, számottevő mértékben kiterjeszti a tulajdon elleni szabálysértés körét, s ezzel tovább növeli ennek a szabálysértésnek, s ezen keresztül a szabálysértési ügyintézésnek mint államigazgatási tevékenységnek a jelentőségét. Nem változtatja meg a Javaslat a tulajdon elleni szabálysértés és a tulajdon elleni bűntett eddigi szerkezeti kapcsolatát. A Javaslat ugyanis fenntartja azt az elvet, hogy a már említett értékhatáron alul maradó cselekmény nem szabálysértés, ha az a Javaslat 105. §-a (s) bekezdésében felsorolt körülmények folytán súlyosabban minősül. Módosítja ellenben a Javaslat a minősítő körülményeket, amennyiben elhagyja közülük a zárt helyre jogtalan behatolással és a közforgalmú közlekedési vagy szállítási vállalat területén való elkövetést. Tehát ezek a körülmények nem minősítik tulajdon elleni bűntetté az 500 Ft-ot meg nem haladó érték tekintetében elkövetett lopást.
