Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről

253 Kényszerelvonó-kezelés alóli kibúvás 101. § A Javaslat a Btk. 47. §-ával azonos tartalommal szabálysértéssé nyilvánítja a kényszerelvonó-kezelés alóli kibúvást. Ezt a szabálysértést az követi el, aki — szándékos magatartással — meggátolja, hogy a vele szemben kötelezően elrendelt elvonó-kezelést annak rendje és módja szerint végrehajtsák. Kötelező elvonó-kezelést rendelhet el a bíróság a Btk. 62. §-a alapján, valamint a tanács egészségügyi szakigazgatási szerve az 1966. évi 27. sz. tvr. alapján. E kétféle elvonó-kezelésre vonatkozó végrehajtási szabályokat a Btké. 22—25. §-ai, valamint az 1/1966. (VI. 3.), illetőleg a 6/1966. (X. 4.) Eü M számú rendelet tartalmazza. Időleges munkakötelezettség megszegése 102. § Elemi csapás, valamint az ország érdekét fenyegető egyéb veszély elhárítása érdekében — az 1967. évi 29. számú törvényerejű rendelet szerint — el lehet rendelni az állampolgárok időleges munkakötelezettségét. Aki e kötelezettségének akár szándékosan, akár gondatlanul nem tesz eleget, sérti a közrendet. Ezért a kérdéses mulasztást — a hatályos joggal egyezően — szabálysértéssé nyilvánítja a Javaslat. Az említett törvényerejű rendelet 1. §-ának (2) bekezdése felsorolja azokat a személyeket, akik mentesek az időleges munkakötelezettség teljesítése alól. Ők tehát nem lehetnek elkövetői — ha csak nem felbujtói minőségben — ennek a szabálysértésnek. Egyesülési joggal visszaélés 103. § Aki hatóságilag nem engedélyezett valamilyen egyesület vezetésében vagy szervezésében vesz részt, bűntettet követel (Btk. 207. §). Ennél kisebb veszélyességű, de mégis büntetést érdemlő cselekményt követ el, aki csupán részt vesz (esetleg csak tagként) ilyen egyesület vagy szervezet tevékenységében. Ezt az utóbbi magatartást nyilvánítja szabálysértéssé — hasonlóan a jelenlegi helyzethez — a Javaslat. Az egyesület fogalmát az egyesületekről szóló 1955. évi 18. sz. tvr. közvetlenül nem határozza ugyan meg, azonban 1. §-ának (2) bekezdése és 15. §-a alapján megállapítható, hogy egyesület — a kifejezetten annak nevezett egyesüléseken kívül — pl. a szövetség, a társaság, a társulat. A szervezetre pedig azért történik külön utalás, hogy a tényállás átfogja azokat az eseteket is, amelyeket nem lehetne az előbbi felsorolás alá vonni. A hatóság tudomásul vételének formája ez idő szerint a nyilvántartásba vétel. A nyilvántartásba vétel megtagadása jelenti azt, hogy az egyesület vagy szervezet működését az erre illetékes hatóság nem veszi tudomásul.