Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről
246 Az elzárással sújtható szabálysértés miatt indult ügyek külön szabályai 82. § E § az elzárással büntethető, a rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt indult ügyek külön szabályait határozza meg. Az elzárással (19. §) sújtható szabálysértések általában egyes bűntettek törvényi tényállásának enyhébb alakzatai, ezeket főleg garázda, munkakerülő, állandó lakóhellyel nem rendelkező elemek követik el. E szabálysértéseket a Harmadik Rész határozza meg. Az elbírálásukra vonatkozó szabályokat az jellemzi, hogy a rendőrhatóság részére hatékony, de törvényességi garanciákkal körülbástyázott beavatkozást tesznek lehetővé. E sajátos szabályok a következők: — az elzárással sújtható szabálysértés elkövetőjét a rendőrség őrizetbe veheti, a 24 órát meghaladó tartamú őrizetbevételről az ügyészt értesíteni kell; az őrizetbevétel ideje annyiban is korlátozott, hogy 3 napon belül az elkövetőt a szabálysértési hatóság elé kell állítani, ha azonban a bizonyítás kiegészítésére van szükség, az elkövető ügyészi jóváhagyással további 8 napig őrizetben tartható; — ha az elkövető az idézésre nem jelent meg, ügyészi jóváhagyás nélkül elővezethető; — elzárás kiszabása esetén az elkövetőnek a fellebbezést a határozat kihirdetésekor kell bejelentenie; az ilyen fellebbezés esetén az őrizet a jogerős határozat meghozataláig meghosszabbítható, viszont a fellebbezést gyorsan, három napon belül el kell bírálni. A 75. §-ban foglalt rendelkezésnek felel meg az (5) bekezdés, amely szerint a belügyminiszter az elzárás végrehajtását méltányosságból részben vagy teljesen mellőzheti (tehát az elzárást mérsékelheti vagy elengedheti), az elzárás végrehajtását felfüggesztheti, illetőleg az elzárást pénzbírságra módosíthatja. A helyszíni bírságolás 83-86. § 1. Helyszíni bírsággal az olyan cselekmény sújtható, amely az általános szabályok szerint lefolytatott szabálysértési eljárásnak is tárgya lehet. A helyszíni bírságolás során az erre feljogosított személy, aki közvetlenül észleli a szabálysértést, nyomban joghátrányt alkalmaz, A helyszíni bírság 10 forinttól 100 forintig terjedhet, a közúti közlekedés szabályait megsértő gyalogossal szemben azonban legfeljebb 50 forint szabható ki. Helyszíni bírság kiszabására tettenérés esetén is csak akkor kerülhet sor, ha a helyszíni bírságolást a szabálysértést meghatározó jogszabály kifejezetten lehetővé teszi. Azokat a szabálysértéseket, amelyek helyszíni bírsággal is sújthatok, az R határozza meg. E szabálysértések két csoportba oszthatók: az egyikbe azok tartoznak, amelyek miatt nemcsak a helyszíni bírságolás, hanem az egyéb szabálysértési eljárás is a rendőrség hatáskörébe tartozik, a másikba azok, amelyek miatt csak a helyszíni bírságolást folytatja le a rendőrség, egyébként azonban a szabálysértési eljárás más szabálysértési hatóságnak a hatáskörébe tartozik. Helyszíni bírsággal sújthatok a következő szabálysértések: 1. külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés (R 4. §), 2. tiltott fürdés (R 15. §), 3. csendháborítás (R 23. §), 4. közúti közlekedési szabálysértések (R 43—51. §),
