Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről

247 5. vasúti szabálysértés (R 52. §), 6. vízi közlekedési szabálysértések (R 53—58. §), 7. köztisztasági szabálysértés (R 71. §) (i) bekezdés a) pontja), 8. parkrongálás (R 140. §). 2. A 84. § a helyszíni bírságolási eljárást a legegyszerűbbé kívánja tenni, de megfelelő törvényességi garanciákról is gondoskodik. Kimondja ugyanis, hogy ha az elkövető a kiszabott helyszíni bírságot — a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után — tudomásul veszi (abba belenyugszik), az eljárás lezárul; a bírság kiszabása ellen ilyenkor jogorvoslatnak később nincs helye. A helyszíni bírság lerovása kétféle módon történhet: az elkövető a bírságot rendszerint a helyszínen kifizeti. Ha ez akadályba ütközik, postai befizetési lapot kap az eljáró rendőrtől, s 15 napon belül köteles befizetni a bírság összegét. A befizetés elmulasztása esetén a bírságot be kell hajtani. A 72. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a helyszíni bírságot tehát elzárásra nem lehet átváltoztatni. 3. Sajátosan alakulhat a helyszíni bírságolás a gépjárművel elkövetett közlekedésrendészeti szabálysértés esetén. Ilyenkor ui. a gépjárművezetővel szemben a helyszíni bírság a távollétében is kiszabható. A 85. § (1) bekezdése szerint a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzembentartó címére kell a bírságról szóló befizetési lapot megküldeni. Az üzembentartó köteles gondoskodni arról, hogy az elkövető a helyszíni bírságot befizesse. Ha az üzembentartó magánszemély, és a szabálysértést ő követte el, maga köteles a helyszíni bírságot befizetni. A 86. § értelmében a helyszíni bírságolás helyett az általános szabályok szerint kell lefolytatni a szabálysértési eljárást akkor, ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, vagy a gépjármű üzembentartójának megküldött befizetési lapon a helyszíni bírságot 30 napon belül nem fizették be. Ez utóbbi esetben a szabálysértési hatóság felderíti az elkövető személyét, és lefolytatja az eljárást. Á felügyeletek eljárásának külön szabályai 87. § Az állami közegészségügyi felügyelet, az állami kereskedelmi felügyelőség, valamint a bányahatóság ellenőrzést végző államigazgatási szervek, amelyek — a 34. §-ban meghatározott körben — a szabálysértési ügyekben is eljárnak. A szakszervezeti és kisipari szövetkezeti munkavédelmi szervek is bírságolhatnak munkavédelmi szabálysértés miatt. A Javaslat a felsorolt szerveknek (közös névvel: felügyeleteknek) csak a szabálysértések elbírálásával kapcsolatos jogkörét rendezi, a felügyeletekre vonatkozó egyéb rendelkezéseket — így a hatáskörükbe tartozó ellenőrzések lebonyolításának módját is — más jogszabályok tartalmazzák. A felügyeletek eljárásának két főtípusa van. Az általánosabb, hogy a felügyelet részéről eljáró személy — főleg ellenőrzés alkalmával — maga deríti fel a szabálysértést, és azt a helyszínen nyomban elbírálja. Az (1) bekezdés azonban lehetővé teszi, hogy a felderített szabálysértés elbírálása ne a helyszínen történjék, hanem a felügyelet 30 napon belül hozza meg határozatát. Az eljárás másik formájáról a (2) bekezdés rendelkezik. Erre akkor kerül sor, ha a szabálysértést nem a felügyelet részéről eljáró személy, hanem más, arra hivatott szerv tagja (népi ellenőr, társadalmi ellenőr stb.) tárta fel. Ebben az esetben a szabálysértés elkövetését észlelő személy a megállapításait közli az illetékes felügyelettel, amely a szabálysértési eljárást lefolytatja. Az ismételt bizonyítási eljárás elkerülése végett a Javaslat kötelezi a szabálysértést észlelőt, hogy az elkövető nyilat-