Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről

238 Határozat 62. § A tárgyalás célja az érdemi határozat meghozatala. E határozatban a szabálysértési hatóság az elkövetővel szemben büntetést szab ki (intézkedést tesz), vagy az eljárást megszünteti. E § az ún. alakszerű határozat tartalmát határozza meg. A tárgyalás befejezéseként nem minden esetben kell ilyen határozatot hozni. Ha a tárgyalás eredményeként a szabálysértési hatóság az eljárást a 48. §-ban felsorolt valamely okból szünteti meg, nincs szükség alakszerű határozat meghozatalára. Ha viszont a szabálysértési hatóság tárgyalás tartása nélkül is alakszerű határozat hozatalára köteles (49. §), a jelen § rendelkezéseit az ilyen határozatra is alkalmazni kell. Az alakszerű határozat két fő részből áll: a rendelkező részből és az indokolásból. A határozat rendelkező része a szabálysértési hatóság érdemi döntését tartalmazza, így — az elkövető legfontosabb személyi adatai mellett — annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont személy a szabálysértést elkövette-e; ennek megfelelően a kiszabott szabálysértési büntetést és az esetleg alkalmazott intézkedést (elkobzást, a határozat nyilvános közzétételét stb.). Egyéb rendelkezéseket is tartalmazhat, pl. kártérítés megállapítását vagy a kártérítés elbírálásának mellőzését, a lefoglalás megszüntetését. Fel kell tüntetni a határozatban a pénzbírság átváltoztatása esetére megállapított elzárást, továbbá a végrehajtásra és a jogorvoslati lehetőségre (fellebbezésre) való utalást. Az eljárás megszüntetését is a határozat rendelkező részében kell kimondani. Az indokolásban az ügyre nézve lényeges mozzanatokat kell tömören összefoglalni. Fel kell tüntetni a szabálysértés elkövetésével kapcsolatban megállapított tényeket (a bizonyítás eredményét), a bizonyítékokat és mindazokat a körülményeket, amelyekre a büntetés, illetőleg intézkedés nemének és mértékének megállapításánál a szabálysértési hatóság figyelemmel volt. A szabálysértést meghatározó jogszabályra is az indoklásban kell hivatkozni. Á határozat közlése 63. § A határozat közlése a tárgyalás befejezése utáni kihirdetései és kézbesítéssel történik. A közlés már a kihirdetéssel megtörténik akkor, ha a fellebbezésre jogosult a határozatban a kihirdetésekor megnyugodott. Ellenkező esetben a határozatot a fellebbezésre jogosultnak kézbesíteni kell. Kézbesítés útján történik tehát a határozat közlése akkor, ha az elkövető, illetőleg a feUebbezésre jogosult más személy a határozat kihirdetésén nem volt jelen, vagy ha a kihirdetés alkalmával a határozatban nem nyugodott meg. Kézbesíteni általában az ügy érdemében hozott határozatot kell, ezenkívül azt is, amely az 55. és 56. § szerinti bírságot szab ki (távolmaradás, rendzavarás miatt), eljárási költséget állapít meg, vagy amely ellen a fellebbezést a törvény külön megengedi, feltéve mindegyik esetben, hogy a határozatban az érintett személy a kihirdetéskor nem nyugodott meg. A feljelentőnek (még ha állami szervről van is szó) a határozatot nem kell kézbesíteni; szükség esetén azonban a szabálysértési hatóságot értesítési kötelesség terheli, amelyről a 64. § rendelkezik.