Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről
220 véghezviteléhez vagy legalábbis ennek megkönnyítése végett felhasznált. így lehet pl. a pálinkafőző edény a pénzügyi szabálysértés eszköze. A szabálysértés útján létrejött tárgy pl. a meghamisított tejföl vagy a forgalombahozatal céljára engedély nélkül készített gyógyszer. A szabálysértés eszközét éppúgy, mint annak termékét csak akkor kell elkobozni, ha birtokban tartását a jogszabály tiltja (pl. az engedélyezett mennyiségen felüli lőszer), vagy ha annak az elkövető részéről való birtokban tartása a közrendre vagy a közbiztonságra veszélyes. Az előbbi feltétel hiányában is el kell kobozni azt a dolgot, amelyet az elkövető a szabálysértés elkövetéséért kapott. Erkölcsi szempontból helytelen lenne ugyanis, ha az elkövető olyan dolog előnyét élvezhetné, amelyhez a jogellenes cselekmény véghezvitelének mintegy a „béreként" jutott. Az elkobzás különös eseteinek megállapítása a szabálysértést meghatározó külön jogszabályra tartozik, minthogy szabálysértésenként változhat mind az elkobzás tárgya, mind az a meggondolás, hogy kötelező legyen-e ennek az intézkedésnek az alkalmazása vagy csupán lehetőség nyíljék arra. Ezért a Javaslat a 21. §-ban csupán utal arra, hogy a szabálysértést meghatározó külön jogszabály sajátos elkobzási rendelkezéseket is megállapíthat. Az elkobzás különös szabályainak alkalmazását minden esetben ahhoz a feltételhez köti a 21. § (2) bekezdése, hogy az elkobzás ne okozzon aránytalanul súlyos hátrányt. A (a) bekezdés megteremti annak lehetőségét, hogy ún. tárgyi eljárás keretében s alkalmazható legyen az elkobzás. Ha tehát az elkövetőt bármely ok miatt nem ilehet felelősségre vonni, az (1) és (2) bekezdésben megjelölt dolgot el kell, illetőleg el lehet kobozni. Az elkobzás a szabálysértés jogkövetkezménye lévén, annak éle csak az elkövető ellen irányulhat. A (4) bekezdés ennek megfelelően kimondja, hogy az elkobzás más személy jogát nem sértheti. A határozat nyilvános közzététele 22. § Ez az intézkedés azt a célt szolgálja, hogy meghatározott esetekben fokozza a felelősségre vonás nevelő hatását. Az a tény, hogy valakit szabálysértési eljárásban felelősségre vontak, rendszerint ismeretlen marad az elkövető munkahelyének vagy lakóhelyének közössége előtt. Vannak azonban olyan esetek, amikor a szabálysértési eljárásban hozott határozat nyilvánossá tételével lényeges mértékben fokozni lehet mind az egyéni, mind az általános megelőzést. Ennek az intézkedésnek az alkalmazására csak a 22. §-ban meghatározott feltételek együttes fennforgása esetén kerülhet sor. Elrendelése sohasem kötelező. A Javaslat mindig az eljáró szabálysértési hatóság mérlegelésére bízza annak eldöntését, hogy a megkívánt feltételek fennforognak-e és indokolt-e a szóban forgó intézkedés alkalmazása. A mérlegelésnél érvényesülnie kell annak a következménynek, hogy a határozat nyilvános közzététele nem okozhat az elkövetőnek a szabálysértéssel arányban nem álló súlyos erkölcsi károsodást.
