Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről
207 Indokolás a szabálysértésekről szóló törvényjavaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS 1. A kisebb súlyú jogsértések felelősségi rendszerének szabályozása jelentős nehézséggel jár. A nehézséget annak eldöntése okozza: milyen felelősségi és szankciórendszer alkalmas leginkább a társadalomra csekélyebb fokban veszélyes cselekmények megelőzésére. A megoldás többféle lehet. Legismertebb a kettős vagy hármas felosztású bűncselekményi rendszer, amelynek lényege a bűncselekmények súly szerinti osztályozása (bűntett — vétség — kihágás). Ebben a rendszerben a kisebb súlyú jogsértés is bűncselekmény, és mint ilyen, a bűncselekményre vonatkozó rendelkezések, alapelvek hatálya alatt áll, szankciója azonban enyhébb, s többnyire más eljárási rend szerint is elbírálható. A másik megoldás azt hangsúlyozza, hogy a kisebb súlyú jogsértés nem bűncselekmény, hanem olyan sajátos jogellenességi forma, amely elvileg és gyakorlatilag egyaránt más megítélés alá esik, mint a bűncselekmény. À kisebb súlyú jogsértések sajátos megkülönböztető jegye ugyanis az igazgatási rendelkezés iránti engedetlenség. 2. Nálunk a felszabadulás előtt a bűncselekmények hármas felosztását fogadták el, és a múlt század végén külön kihágási büntető törvénykönyvet (1879: XL. tv) alkottak a büntetést érdemlő kisebb súlyú jogsértésekről. A kihágások miatt történő eljárást részint a bíróságra, részint a közigazgatási hatóságra bízták, ideértve természetesen a rendőrhatóságot is. Ezt a jogi megoldást örökölte népi demokratikus államunk, s lényegileg fenn is tartotta mindaddig, amíg el nem érkezett a régi jogrendszer felszámolásának ideje. A fejlődés fővonalát tekintve az 1953. évi 16. sz. tvr. nyitott új utat. Ezzel a jogszabállyal megszűnt a rendőrség kihágási bíráskodási jogköre, s a kihágási ügyek intézése átmenetileg a bíróság és a helyi tanács között oszlott meg. A tvr. ugyanakkor az első fokú rendőrhatóság vezetőjét is feljogosította arra, hogy a közlekedés rendjére, a lakásbejelentési kötelezettségre, valamint a közrend és közbiztonság fenntartására vonatkozó szabályok megszegőivel szemben — ha a feljelentés alapjául szolgáló szabálysértés csekély jelentőségű — pénzbírságot szabjon ki. Az 1955. évi 17. sz. tvr. megszüntette a kihágás intézményét és a tanács (valamint a bíróság) kihágási bíráskodási jogkörét, egyszersmind a korábban kihágásnak minősített cselekmények nagy többségét szabálysértéssé, kisebb részét pedig bűntetté nyilvánította. A szabálysértés szankciójaként csak a pénzbírságot ismerte el, eljáró hatóságokként pedig a tanács igazgatási osztályát, a rendőrséget, a tűzrendé3*
