Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-7 • Törvényjavaslat a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről

136 viszonyainak az 1961. évi VII. törvény alapján történt rendezése során állami erdőgazdaság és állami gazdaság haszonbérletébe került erdők is (33. §). A javaslat 3. és 4. §-a kizárja a termelőszövetkezeti tagok közös használatában levő földjeinek termelőszövetkezeti tulajdonba kerülését. A termelőszövetkezeti tagoknak azonban olyan földek is vannak tulajdonukban, amelyek nincsenek termelőszövetkezeti használatban, mert a föld fekvése szerinti községben (városban) nem működik termelőszövetkezet, s ezért a beviteli kötelezettség alá eső föld hasznosításáról — a vonatkozó jogszabályok értelmében — a községi tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. Itt is követve a tulajdonjog és a tényleges használat összhangba hozásának elvét, a termelőszövetkezeti tagok ilyen földjei állami tulajdonba kerülnek (34. §). A 4. § azokat az eseteket szabályozza, amikor a törvény hatálybalépése után következik be a változás a termelőszövetkezeti használatban álló földek tulajdonában. A törvény erejénél fogva termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek azok a földek, amelyeknek tulajdonosai a törvény hatálybalépése után válnak kívülállókká. Ide tartozik a házassági életközösség (élettársi viszony), a haszonélvezeti jog és a tagsági viszony megszűnésének esete, továbbá ha a földet kívülálló örökli, vagy későbbi belépés folytán a kívülálló földje beviteli kötelezettség alapján kerül termelőszövetkezeti használatba. A termelőszövetkezeti tagok is kívülállókká válnak a tagsági viszony megszűnése esetén, függetlenül a tagsági viszony megszűnésének jogcímétől (kilépés, kizárás, törlés, a termelőszövetkezet megszűnése), s így földjük a termelőszövetkezet tulajdonába kerül. A föld tulajdonjoga tehát akkor is átszáll, ha a tagsági viszony a termelőszövetkezet megszűnése folytán szűnt meg. ilyenkor a volt tagok földje — hacsak a föld átvételéig termelőszövetkezetbe nem lépnek be — a földet átvevő termelőszövetkezet tulajdonába kerül. Ha pedig a földet további hasznosításra állami szerv veszi át, a tagok e földjei állami tulajdonba kerülnek. (5. §). A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény 139. §-ának (2) bekezdése alapján azonban lehetőség van arra, hogy a közérdekű ok miatt megszűnt termelőszövetkezet volt tagjai — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter engedélyével — földjük tulajdonjogát megtartsák és földjüket vagy annak egy részét használatba vegyék. A 3—5. § egyaránt hangsúlyozza, hogy a termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozása — az említett kivételektől eltekintve — a termelőszövetkezeti tagok tulajdonát nem érinti. Termelőszövetkezeti használatban levő földjük továbbra is tulajdonukban marad. A tagok a termelőszövetkezettel egyetértésben, a kívülállók földjeinek megváltásától független időpontban, saját elhatározásuk alapján döntik el, hogy földjüket megtartják-e vagy kölcsönös megállapodás alapján a kívülállókénál magasabb térítés ellenében felajánlják a szövetkezet tulajdonába (10. §.). Mivel a termelőszövetkezeti tag tulajdonjoga a közös művelésbe vett földjére fennmarad, továbbra is megilleti őt a földjáradék. A földmegváltás szempontjából a termelőszövetkezeti tagok földjével esnek egy tekintet alá a 3. § (3) bekezdésében megjelölt földek is. A javaslat e rendelkezésében az a megfontolás érvényesül, hogy a tag közvetlen hozzátartozói — akik rendszerint részt vesznek a termelőszövetkezet munkáiban, tehát közvetlen kapcsolatban vannak a termelőszövetkezettel — ne részesüljenek hátrányos megkülönböztetésben. Ezen kívül a földek jelentős része a családtagok közös tulajdonában van. A közös tulajdon megosztása pedig tömeges eljárásokat és nemkívánatos feszültséget eredményezne. Méltányossági megfontolás tükröződik abban is, hogy a haszonélvezettel terhelt föld sem kerül a termelőszövetkezet tulajdonába. Az e rendelkezésben megjelölt személyek (a haszonélvező kivételével) azonban, akárcsak a termelőszö-