Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-7 • Törvényjavaslat a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről
137 vetkezeti tagok, önkéntes elhatározás alapján felajánlhatják földjüket a termelőszövetkezet tulajdonába (10. §). 5. A kívülállók fogalma tehát azokra korlátozódik, akik termelőszövetkezettel nem állnak tagsági viszonyban (ideértve a termelőszövetkezeti alkalmazottakat is) vagy nem tartoznak a 3. § (a) bekezdésében megjelölt körbe. A javaslat ezek részére is gondolkodási időt ad annak megfontolására, hogy belépnek-e a termelőszövetkezetbe. Belépés esetén földjük — mind a 3., mind a 4. § vonatkozásában — nem kerül a termelőszövetkezet tulajdonába. A tervezett végrehajtási rendelet szerint a törvény hatálybalépésétől számított egy éven, öröklés esetén a hagyaték átadásától számított 3 hónapon belül dönthetnek arról, hogy termelőszövetkezetbe lépnek-e, ellenkező esetben földjük megváltási ár ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerül. 6. A törvényjavaslat 6. §-a azt az elvet kívánja megvalósítani, hogy a földtulajdon és földhasználat rendezése ne sértse az állampolgárok személyes szükségletét szolgáló kisebb területű földtulajdonát és földhasználatát. Ezért lehetőséget ad arra, hogy olyan kívülálló személyek részére, akiknek minden földje a termelőszövetkezet használatában van, a belterületen legfeljebb egy építési telek vagy a zártkertben a személyi földtulajdon mértékét (21. §) meg nem haladó föld mentesítésre kerüljön. Mentesítésre a tulajdonos kérésére és a végrehajtási rendeletben megállapított feltételek fennállása esetén kerülhet sor. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a mentesítés nem adhat lehetőséget olyan földek közös használatból való kivonására, amelyekre a termelőszövetkezetnek üzemi érdekből szüksége van, vagy rendeltetésüknél fogva azokon nagyüzemi földhasználatot kell megvalósítani. 7. A földtulajdon és a földhasználat egysége elvének következetes alkalmazását szolgálja és a termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozását jelentősen megkönnyíti a törvényjavaslat 7. §-a, amely lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezet a használatában levő állami földek és erdők tulajdonjogát megszerezhesse. Ez nem adásvétel, hanem bizonyos térítés ellenében az állam részéről átengedés útján kerül majd lebonyolításra. Ezeknek a földeknek az átengedése hozzájárul a termelőszövetkezeti földtulajdon kiterjesztéséhez és a gazdálkodás stabilizálásához. Az átengedés természetesen csak akkor éri el célját, ha a termelőszövetkezet tartósan biztosítani tudja az átvett föld rendeltetésének megfelelő hasznosítását. Ezért e földek tulajdonjoga nem automatikusan száll át a termelőszövetkezetre, hanem kérelmére, az állam külön elhatározása alapján. Az építési telkek elsősorban nem nagyüzemi célokat szolgálnak. A termelési feladatok ellátása és egyéb üzemi célok megvalósítása érdekében azonban a termelőszövetkezetnek gazdasági, szociális, kulturális létesítmény, székház stb. építéséhez építési telekre lehet szüksége. Ezért a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezet a közös használatában levő, állami tulajdonban álló telkek közül az üzemi céljaira szükséges telkek tulajdonjogát megszerezhesse. Egyéb célra (pl. a termelőszövetkezet tagjainak lakásépítésére) építési telek nem a törvény, hanem a polgári jog általános szabályai szerint szerezhető meg. Az állami földek tulajdonjogának átengedése természetesen nem érinti azoknak a rendelkezéseknek a hatályát, amelyek szerint az állam a tulajdonában levő földeket a továbbiakban is átadhatja a termelőszövetkezet ingyenesés tartós használatába, s az ilyen földek — meghatározott esetekben — a termelőszövetkezettől visszavonhatok (37. §). 8. Az eddigi szabályok a legeltetési bizottságok kezelésében és a megszűnt különböző szervezetek (legeltetési társulatok, közbirtokosságok, úrbéres közösségek, tejszövetkezetek, erdőbirtokosságok, felszámolt erdőbirtokossági társulatok stb.) tulajdonában volt, továbbá a földalapi juttatásként a termelőszövetkezetnek adott