Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-7 • Törvényjavaslat a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről
133 Indokolás a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS 1. A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat a termelőszövetkezetek legfontosabb termelőeszköze, a föld jogi helyzetének rendezésével, a termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozásával olyan folyamatot indít el, amely hosszabb időre megszabja a nagyüzemi gazdálkodás továbbfejlesztésének irányát. A termelőszövetkezetek jelenleg több mint 8 millió kat. holdon gazdálkodnak. Termelőszövetkezeti tulajdonban csak minimális mennyiségű föld van (beépített házhelyek, udvarok vagy építkezés céljából megszerzett területek). A termelőszövetkezeteket a birtokukban levő földek döntő részén csak a használati jog illeti meg. Becsült adatok szerint a termelőszövetkezetek által használt földek 37%-a van a termelőszövetkezeti tagok tulajdonában, 21%-a a tagok házastársának (élettársának), idős családtagjának tulajdonában áll vagy haszonélvezettel terhelt, 22%-a az állam, 20%-a pedig a termelőszövetkezettel tagsági viszonyban nem álló más személyek tulajdona. A termelőszövetkezeti mozgalom erősödését követő földbirtokpolitikai rendelkezések arra irányultak, hogy — a kivételesen indokolt földkiadástól eltekintve — a földek ne kerülhessenek el a termelőszövetkezettől. Állandó törekvés volt, hogy a földrendezésekkel nagyüzemi táblákba összevont földek még abban az esetben is a termelőszövetkezetek használatában maradjanak, ha a használat alapjául szolgáló jogviszony megváltozik, vagy megszűnik. Ennek megvalósításához jelentős segítséget nyújtott a bíróságok helyes gyakorlata is. A föld tulajdonának és használatának fokozódó elkülönülése azonban ellentmondásokat eredményezett. Az ellentmondások elsősorban abból erednek, hogy hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése a föld magántulajdonának körülményei között ment végbe. Az átszervezés idején termelőszövetkezeti használatba került földek jelentős része az eltelt időszakban öröklés és a faluról való elvándorlás folytán a termelőszövetkezeten kívülálló személyek tulajdonába került. Ennek következtében a tulajdonosok egyre csökkenő hányada tartozik a termelőszövetkezet kollek t í vá j ához. Az idegen tulajdonban levő földek használata nagy terhet ró a termelőszövetkezetekre. A kívülállók egyre nagyobb számmal lépnek fel a szövetkezeti földhasználat biztonságát zavaró, földkiadásra és haszonbér növelésre irányuló igényekkel.
