Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről
118 a mezőgazdasági termelés és a termelőszövetkezetek társadalmi sajátosságai. A gazdaságirányítási rendszer reformja fokozatosan megteremti a termelőszövetkezetek önállóságának anyagi és szervezeti alapjait. Szükséges azonban az önállóság jogi feltételeinek a biztosítása is, mert bár az utóbbi évek során fokozatosan visszaszorultak a termelőszövetkezetek adminisztratív eszközökkel való állami irányításának módszerei, és már régebbi idő óta a gazdaságpolitikai eszközökkel való befolyásolás került előtérbe, még mindig sok volt a termelőszövetkezeti önállóság kibontakozását gátló beavatkozás és gyámkodás. Annak, hogy a termelőszövetkezeti forma egészségesen és célszerűen illeszkedjék bele a gazdaságirányítás egységes rendszerébe és sikeresen hangolja össze a társadalmi, a csoport- és a személyes érdekeket, alapvető feltétele — amint erre már utalás történt — a termelőszövetkezeti gazdaságok vállalatszerű működésének és gazdálkodásának nagyfokú önállósága. Az állami irányításnak ennélfogva azt az irányt kell követni, hogy elsősorban gazdasági eszközökkel befolyásolja a termelőszövetkezetek működését és minimálisra csökkentse a törvényszerű gazdálkodási folyamatokat indokolatlanul fékező, a szövetkezetek vezetőinek és tagságának érdekeltségét, felelősségét fellazító adminisztratív beavatkozásokat. Az irányítási rendszer ilyen értelmű átalakulása fogja kifejezni és eredményezni, hogy az állam a termelőszövetkezetek működésébe közvetlen irányítással nem szól bele, ellenben az anyagi érdekeltségen alapuló gazdasági ösztönzés és befolyásolás, valamint az egyéb közgazdasági ráhatás (adó, ár, hitelpolitika) eszközeivel hatást gyakorol a termelőszövetkezetekre abból a célból, hogy tevékenységük a népgazdaság céljainak és érdekeinek megfelelően alakuljon. 2. A gazdaságirányítás kialakítandó új rendszerében az irányítás szerepét alapvetően a gazdasági ösztönzők, a befolyásolás és egyéb közgazdasági tényezők veszik át, az állami irányítást ennek megfelelően kell továbbfejleszteni. A javaslat 4. §-ának (2)—(4) bekezdése összefoglalóan meghatározza az állami irányítás tartalmát, módszereit és szabályozásának kereteit. A gazdasági irányítás további kérdéseiről részletes rendelkezéseket nem tartalmaz, a gazdaságpolitikai döntésekre és más jogszabályra utalva azokat. Az erre vonatkozó külön rendelkezéseknek azonban összhangban kell állniuk a javaslatnak a termelőszövetkezetek érdekeltségét és önállóságát biztosító rendelkezéseivel. Természetes és szükséges viszont, hogy a javaslat rendezze a termelőszövetkezetek működése felett törvényességi szempontból gyakorolt felügyelet kérdéseit. Az állami szervek funkciója — az eddigiekhez képest változott tartalommal — megmarad a hatósági igazgatás körében. A hatósági igazgatás magában foglalja az általános igazgatást (balesetvédelem, tűzrendészet, egészségügy, természetvédelem stb.), a mezőgazdasági szakigazgatást (állategészségügy, növényvédelem, földigazgatás, mezőgazdasági szakoktatás, szakpropaganda, erdészet, halászat, vadászat stb.) és a termelőszövetkezeti igazgatást (törvényes működés feletti felügyelet, szankciók alkalmazása). Az állami felügyeletet gyakorló szervek körének meghatározásánál a javaslat irányelvként azt tűzi maga elé, hogy ezek a szervek feladataikat a termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti önállóságának és a termelőszövetkezeti demokráciának a tiszteletbentartásával, decentralizáltan intézzék, s az általános hatáskörű végrehajtó bizottságokkal szemben — az indokolt mértékig — minél több hatáskört kapjanak a mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervek. 3. A jelenlegi jogi szabályozásban hézagos a jogsértés esetén alkalmazható szankciók rendszere ; nem pontosan kidolgozott, mert számos olyan — nem ajánlás jellegű — jogszabályi rendelkezés is van és a jogszabályok sok olyan intézkedést írnak elő, amelyeknek megtartása, illetőleg végrehajtása állami eszközökkel nem kényszeríthető ki. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a termelőszövetkezet jogszabály- vagy