Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

109 tében való megsértése ( 93. §). A javaslat e körben a tárgyi felelősség alapelvéből indul ki, amelynek feltételeit és a kimentési lehetőségeket a munkajoggal lényegében egyezően alakítja ki. Egyes részletkérdésekben a termelőszövetkezeti sajátosságok kidomborít asa a végrehajtási szabályok feladata. 21. Gyorsítják és egyszerűsítik a kár megtérítését a javaslat új hatásköri rendelkezései (94. §). Az értékhatárhoz igazodó hatásköri megosztás helyett főszabályként a vezetőség bizottságának hatásköre érvényesül ; a javaslat a közgyűlés elé csak az általa választott vagy kijelölt vezetők kártérítési ügyeit utalja. Fontos garanciális biztosítéka az anyagi felelősség helyes érvényesülésének, hogy a kártérítési eljárás során a tagot meg kell hallgatni és a bizonyítékokat be kell szerezni (95. §). Végül említést érdemel, hogy a XI. fejezet a tagsági viszonyból eredő vitás ügyek széles körében — így a vezetőség bizottsága vagy a közgyűlés által hozott kártérítési határozat ellen is — lehetővé teszi a bírói jogorvoslatot. XI. FEJEZET VITÁS ÜGYEK INTÉZÉSE (96-99. §) 1. A XI. fejezet a vitás ügyek intézéséről, az elévülésről, valamint a termelőszövetkezeti szervek határozatainak végrehajtásáról rendelkezik. A törvényjavaslat a vitás ügyek fogalmába elsősorban a „tagsági vitát", azaz a termelőszövetkezet és tagja között a tagsági viszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos vitát (96. §) vonja, továbbá a megfelelő egyéb szabályok szerint rendeli intézni a termelőszövetkezet külső — tehát más személyekkel és szervekkel fennálló — jogvitáit (98. §). A tagsági vita jelentőségét az adja meg, hogy a tagsági jogok és kötelezettségek (amelyekkel kapcsolatban a vita felmerül) a tag legalapvetőbb, meghatározó jelentőségű életviszonyaival — a társadalmi termelésben való részvételével és a termelt javakból való részesedésével — kapcsolatosak. Nyilvánvaló, hogy az anyagi jogi szabályok megvalósulásának nagy fontosságú eleme, biztosítéka az eljárásjogi szabályok rendszere. A tagsági viták körében ezt úgy kellett kialakítani, hogy a szabályok kifejezzék azokat a mélyreható változásokat, amelyek a tagsági viszony tartalmában és a tagsági viszonynak az egyéb termelőszövetkezeti viszonyokhoz való kapcsolatában bekövetkeztek. 2. A vitás ügyek rendezésének eddigi szabályai a termelőszövetkezetek gazdasági, szervezeti fejlődésének megfelelően a közgyűlést és a vezetőséget helyezték az egyedi ügyek eldöntésének, illetőleg a tag és a szövetkezete között felmerülő vitás ügyek elbírálásának középpontjába. A külső jogorvoslat általános fóruma a járási tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg — lényegesen szűkebb körben — a bíróság volt. Az eddigi fejlődés a fórumrendszer lényeges továbbfejlesztését teszi indokolttá. E fejlődésnek a tagsági viták szemszögéből nézve két fontos sajátosságát kell kiemelni: megváltozott a szövetkezet szerveinek feladatköre, valamint átalakult a tagsági viták tartalma. A szövetkezeti szervezet feladata ma már elsősorban a termelőszövetkezet, mint mezőgazdasági nagyüzem gazdasági működésének az irányítása, s ennek megfelelően alakul ki a közgyűlés és a vezetőség, továbbá a tisztségviselők, üzemi és más vezetők hatásköre. A jogviták szabályainak természetesen összhangban kell lenniük e hatásköri szabályokkal, figyelembe kell venniük az egyes szervek jellegét (típusát, összetételét, alkalmasságát stb.) és egyéb feladatait is. A tagsági viták tartalmának megváltozása pedig a tagsági viszony tartalmi átalaku-