Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről
110 lásának, fejlődésének következménye. A tagsági viszony tartalmában alapvető és meghatározó jelentőségűek, de mennyiségileg is döntőek a munkavégzéshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek. Az ebből eredő ügyek szabják meg a jogviták szabályozását is. TAGSÁGI VITÁK (96-97. §) 3. Tagsági vita akkor keletkezik, ha valamely tagsági viszonyból eredő jog vagy kötelezettség érvényesítésével kapcsolatosan a termelőszövetkezet illetékes szerve az intézkedést elmulasztotta vagy az intézkedést a tag magára sérelmesnek tartja. E jogok és kötelezettségek az új szabályozás és az alapszabályi rend által egyértelműen meghatározottak. Ezért a gyakorlatban nem fog nehézséget okozni, hogy a vita e jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos-e vagy független a tagsági viszonytól. A tagsági vita fogalmát kiterjeszti a javaslat a közös munkában résztvevő családtag és a termelőszövetkezet között a munkavégzéssel kapcsolatban felmerült vitára is. A családtag ugyanis munkavégzése során a termelőszövetkezettel olyan viszonyba kerül, amelyre más tekintetben is a termelőszövetkezeti jog szabályait kell alkalmazni. Az egységes jogi elbírálás olyan esetben is indokolt, ha a családtag nem rendszeresen vesz részt a közös munkában. Az eddigi rendelkezésektől nem jelent eltérést, hogy azokat a vitákat is e fejezet szabályai szerint kell elintézni, amelyek a tagsági viszony megszűnése után merülnek fel, ha azok a tagsági (családtagi) viszonyból származtak. 4. A javaslat kimondja, hogy a tagsági vitában — a jogszabály és az alapszabály által meghatározott hatásköri megkülönböztetés szerint — a termelőszövetkezet szervei döntenek. A belső fórumrendszer kialakítása a végrehajtási jogszabályok feladata. Általános hatáskörű szervként adva van a vezetőség tagjaiból alakított bizottság (77. § (2) bek.). Ez a bizottság tehermentesíti a vezetőséget mint testületet az egyedi viták intézése alól, s alkalmasabb is a tényállás alapos tisztázására és a jogvita gyors eldöntésére. A tagsági viszony már vázolt tartalmi átalakulása megkívánja, hogy a munkavégzéshez szorosan kapcsolódó jogviták eldöntésében az üzemi vezetők is hatáskört kapjanak. Erre utal a javaslatnak az a rendelkezése, mely az ügydöntő szervek hatásköri rendjének kialakításánál az alapszabálynak is szerepet biztosít. A közgyűlés hatásköre viszont a tagsági vitákban szűkül; ezt a javaslat csak a közgyűlés által választott vagy kijelölt üzemi vezető kártérítési ügyeire tartja fenn (94. § (2) bek.). A közgyűlés hatáskörének szűkülése a jogviták körében annak következménye, hogy a közgyűlés jellege és új feladatköre nem teszi lehetővé a tagsági viták ottani megfelelő megtárgyalását. Á tagsági viták általában gyors elintézést kívánnak, legtöbbször szükségessé teszik bizonyítási eljárás lefolytatását is, amely nyilvánvalóan nem oldható meg e nagylétszámú testület kereteiben. Mindazonáltal nem lehet kizárni a közgyűlés hatásköréből az általa választott, illetve kijelölt vezetők kártérítési ügyeiben való döntést, minthogy ezek az ügyek nem utalhatók azok elé az operatív szervek elé, amelyeknek a vezetők is tagjai. 5. Az elsőfokú határozat ellen mind a tagsági vitában, mind az előző fejezetben szabályozott fegyelmi ügyekben egyfokú jogorvoslatnak van helye. Az üzemi vezető elsőfokon hozott határozata ellen a vezetőség bizottságához lehet fordulni. Ezek az ügyek tehát — jelentőségüknek megfelelően — a termelőszövetkezeten belül lezáródnak. A bizottság és a közgyűlés elsőfokú határozata ellen pedig keresettel a bírósághoz, illetőleg feDebbezéssel a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz lehet fordulni (97 § (1) és (2) bek.).
