Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-11 • Törvényjavaslat a vízügyről
2(1 Az árvízvédelmi művek és a medrek védelme (26. §.) Az árvízvédelmi biztonság nagyrészt a töltések állapotától, állékonyságától függ. Minden olyan tevékenység, amely a töltések szilárdságát, anyaguk megfelelő^ tömörítését megváltoztatja, megbontja, vagy rongálja, úgyszintén minden olyan építmény, amely szakszerűtlenül, meg nem felelő módon ékelődik a töltésbe, vagy kapcsolódik a töltéshez, a töltések védőképességét, és ezzel az árvízvédelmi biztonságot csökkenti. Ezekre tekintettel állít fel a javaslat 26. §-a részint feltétlen tilalmat, részint pedig olyan korlátozásokat, amelyek az illetékes vízügyi szerv engedélyével, illetőleg hozzájárulásával elháríthatok. V. FEJEZET VÍZJOGI RENDELKEZÉSEK A vízjogi engedély (27-30. §.) I. Az állam által végzett vízgazdálkodási tevékenység egyik legátfogóbb és legalapvetőbb igazgatási természetű és részben rendészeti jellegű eszköze a vízjogi engedély; lényegileg egy korlátozás, amely szerint bármely vízimunka elvégzéséhez, vízilótesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, illetőleg használatbavételéhez, valamint üzemeltetéséhez, továbbá minden vízhasználathoz hatósági engedély szükséges (27. §). A vízgazdálkodási feladatokat ellátó állami szervek, a vízügyi szervek, hatósági jogkörükben eljárva a vízjogi engedély előírásain keresztül biztosítják az egységes vízkészletgazdálkodási szempontok érvényesülését, a vízimunkák és vízilétesítmények beilleszkedését a többi hasonló munkák és művek rendszerébe, funkcionálásuknak a tervszerű vízgazdálkodás egészével való összhangját, úgyszintén az azok használatában vagy használata folytán jogaikban és érdekeikben érintett jogi személyek és állampolgárok — az érdekeltek — jogainak és kötelezettségeinek érvényre jutását, illetőleg az egymás közötti érdekösszeütközések kiegyenlítését. A vízjogi engedély összefoglaló elnevezés, amely részben az építési (szerelési) tevékenység eredményeképpen megvalósuló művekre, illetőleg a vízimunkák végrehajtására vonatkozó ún. létesítési engedélyt jelenti, részben pedig a vízilétesítmények vízügyi-műszaki szempontból történő használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, valamint az ezekkel gyakorolható vízhasználathoz szükséges ún. üzemeltetési engedélyt jelöli. Ahol a javaslat valamely engedélyfajtát kifejezetten nem említi, ott a vízjogi engedélyre vonatkozó szabályok mindkét engedélyre egyaránt irányadók. Az engedély tárgya lehet a vízimunka, azaz valamilyen vízgazdálkodási célú munkavégzés, amelynek eredményeképpen létesítmény nem jön létre (pl. mederszabályozás, tisztogatás, vízfolyásrendezés, mederkotrás stb.), a vízilétesítmény, amelynek fogalma felöleli a vízgazdálkodási célú műveket, műtárgyakat, a művek berendezéseit, felszereléseit, szerkezeteit stb. egyaránt; végül a vízhasználat, vagyis mindaz a tevékenység, amely vizek fölhasználására, illetőleg valamilyen célra történő igénybevételére (pl. szennyvíz-befogadóként való felhasználásra) irányul. Mind a vízimunkának, mindpedig a vízilétesítménynek és a vízhasználatnak a más hasonló munkavégzésekkel, művekkel, illetőleg tevékenységgel szemben az a
