Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-11 • Törvényjavaslat a vízügyről
16 anélkül, hogy haszonnal járna. Ezért a javaslat rendelkezései (6. §) is az általános elvi keretek között maradnak, amelyeket részint a vízgazdálkodás országos irányítása során kialakítandó szabályoknak, részint az ezen alapuló joggyakorlatnak kell majd tartalommal kitölteni. Az első alapelv (6. § (i) bek.) szerint a vízigények nem feltétlenül és maradéktalanul, hanem népgazdasági jelentőségüknek megfelelő sorrendben és csak az indokolt szükséglet mértékéig elégíthetők ki. A szabály első része azt jelenti, hogy az egy időben, együttesen jelentkező vízigényeket népgazdasági jelentőségüknek megfelelően sorolni kell, s a hátrább kerülőket esetleg csak részben vagy a lehetőségekhez mérten kisebb mértékben kell kielégíteni; a szabály második része pedig azt mondja ki, hogy a vízigényeket — jelentőségüktől függetlenül, még elegendő víz rendelkezésre állása esetén is — csak a tényleges szükséglet mértékéig szabad kielégíteni. Ennek az elvnek negatív fogalmazása (6. § (2) bek.) pedig tilalomként hangsúlyozza azt, hogy a vízigények minden olyan kielégítése tilos, ami ezeket az elveket, és ezeken túlmenően a vizek mennyiségi és minőségi védelmének érdekét sértené (pl. a felszínalatti vizek utánpótlódását veszélyeztető mértékű vízfeltárás nem engedélyezhető). Ha a vízigények nem egyidejűleg jelentkeznek az adott időben és adott területen rendelkezésre álló vízkészlettel szemben, hanem annak egészben vagy részben történt felosztása után merül fel újabb vízigény, a vízkészlet gazdaságos szétosztásának követelményén túlmenően egy újabb, jogi természetű kérdés vetődik fel, amit el kell bírálni : a korábban szerzett jogok jelentősége. Erre nézve rendelkezik a javaslat 7. §-a. A vízigényt — ha ez lehetséges — elsősorban a még szabad, vagyis vízhasználatok céljára igénybe nem vett vízkészletből kell kielégíteni, a tényleges szükséglet gondos figyelembevételével, esetleg olymódon, hogy az igény csak részben kerül kielégítésre. Szabad vízkészlet hiányában azonban választani kell a korábbi igények és az újabbak kielégítése (részbeni kielégítése) között. Ezekre az esetekre a javaslat lehetővé teszi a vízigénynek a már lekötött vízkészletből történő kielégítését is (7. § (2) bek.), tehát lényegében a vízhasználati jogokat élvező korábbi vízigénylők korlátozását vagy esetleg vízhasználatuk teljes megszüntetését is. Ezzel a javaslat kifejezetten állást foglal — bár a szerzett jogok lehető fenntartásával a magasabb népgazdasági szempontokhoz igazodó „újrarendezés" elve mellett. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy milyen kivételesen és milyen megfontoltan kell ezzel a lehetőséggel élni. Korántsem lehet ui. azt mondani, hogy a szocialista jogrendszerben a korábbi jogok épségben tartásának kívánalma a legkisebb mértékben is mellőzhető lenne. Gazdasági vonatkozásban elegendő csak azt figyelembe venni, hogy a korábbi jogosult a vízhasználati jogában bízva esetleg jelentős beruházásokat eszközölt, egész termelését és működését e jog alapján birtokolt vízmennyiséghez szabta és ennek megfelelően építette ki üzemét, stb. Az egyes termelőegységek így kialakult állapotában okozott minden változás, tehát minden olyan későbbi igény elfogadása, amely egy korábbi igény kielégítésének csökkentésével jár, a gazdasági tevékenységek egész sorának átalakítását vonhatja maga után. E rendelkezés gyakorlati alkalmazása során tehát a javaslat 6. §-ában foglalt általános elvek érvényesülését, kiváltképp a későbbi igény nagyobb népgazdasági jelentőségének alátámasztását, különös gondossággal kell biztosítani, mert a korábbi jogosultnak ez intézkedésekért a kedvezményezett részéről történő kártalanítása a népgazdaság egészében esetleg jelentkező kárt még nem szünteti meg. A vízgazdálkodásnak erre a legnagyobb készletgazdálkodási és egyben államigazgatási beavatkozást jelentő intézkedésére ezért csak igen szűk körben kerülhet sor, s hogy alkalmazásának szükségessége túlságosan gyakran ne merülhessen fel, azt előzetes népgazdasági és vízgazdálkodási tervezéssel, a nagyobb vízhasználatot
