Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-11 • Törvényjavaslat a vízügyről

14 II. FEJEZET A VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodás feladata és tervezése (3-4. §.) I. A vízgazdálkodás éppen úgy, mint a társadalmi gazdálkodás bármely más ága: szükségletkielégítés; az ember vízzel kapcsolatos szükségleteinek fedezésére irányul. A víz kettős szükségletet vet fel az emberi társadalom számára: a víz felhasználására való biztosítását és a vizek kártételei elleni védekezés igényét. A korszerű vízgazdálkodásban ez a két célkitűzés és az ezekre irányuló egyes vízgazdálkodási ágazatok korántsem függetlenek, hanem szoros összefüggésben állanak egymással: ez a vízgazdálkodás komplexitása; másfelől az említett szükségletek kielégítése csakis a társadalom igényeivel és erőforrásaival, illetőleg a vízgazdálkodás adott helyen és időben jellemző állapotával, adottságaival és elért fejlettségi fokával összhangban történhetik : ez a vízgazdálkodás tervszerűsége. A vízgazdálkodás, mint az említett szükségletkielégítési célokat szolgáló funkció ellátása — e szükségletek természetének, jellegének és rétegeződésének megfelelően — gazdasági, műszaki, tudományos és igazgatási eszközök felhasználásával történik. Mindezeknek a céloknak és funkcióknak valamennyi részletét a jog nem szabályozhatja kimerítően, nem bocsátkozhatik még a rendszerezésükbe se, de ez nem is feladata. A vízgazdálkodás célkitűzéseit a népgazdasági és a vízügyi-műszaki szempontok, technikáját és technológiáját pedig az említett részterületek sajátos tudományos és mesterségbeli szabályai határozzák meg, töltik ki tartalommal. A jog feladata csak az, hogy ehhez megteremtse az általános szervezeti, hatásköri és normatív feltételeket. A javaslat is csupán a legfontosabb általános vízgazdálkodási célkitűzéseket és feladatokat jelöli ki (3. §), és ezek végrehajtásához biztosítja további szabályaival a legáltalánosabb jogi kereteket és működési feltételeket. II. A vízgazdálkodás tervezése kétirányú. A szoros értelemben vett vízgazdálkodási tervezés: a keretterv kidolgozása; és a népgazdasági összefüggések: a vízgazdálkodás fejlesztésének tervezése. Az alap a vízgazdálkodási keretterv, amely országosan, ezen belül vízgazdálkodásiig összefüggő területegységenként, átfogóan feltárja a vízgazdálkodási adottságokat és a fejlesztési lehetőségeket, a fejlesztés észszerű sorrendjével, de a megvalósítás időbeli megjelölése nélkül. Ez a terv a vízgazdálkodási fejlesztés számára fennálló legtágabb lehetőségeket munkálja ki, és így, mint keret irányadó természetesen minden olyan népgazdasági fejlesztés számára, amelynek vízgazdálkodási kihatásai vagy vonatkozásai vannak, és alapadatul szolgál a regionális rendezési tervek összeállításához is. A vízgazdálkodás tervszerű, a népgazdaság igényeinek és erőforrásainak megfelelő fejlesztése egyfelől, a népgazdaság termelőerőinek vízgazdálkodási igényekkel járó fejlesztése másfelől, csalds úgy lehetséges, ha az egyes népgazdasági ágak és a vízgazdálkodás tervezése kellő összhangban történik, ós ennek eredménye országos vízgazdálkodási tervjavaslat formájában egységes szerkezetben beépül a népgazdasági tervbe. A tervszerűség követelményeit biztosító ismertetett eljárásokat a javaslat részleteiben nem szabályozza, mert azok nagyrészt a népgazdaság tervezési módszereinek körébe tartoznak. A legfontosabb alaprendelkezések azonban a törvény végrehajtása során kerülnek szabályozásra.