Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-11 • Törvényjavaslat a vízügyről
13 nyelnek. Az állam vízgazdálkodási tevékenysége közvetlenül érinti a vizekkel kapcsolatban különféle igényeket támasztó jogi személyeket vagy állampolgárokat (így pl. a vízkészletek szétosztása, a vízigények kielégítése, a vizek védelme érdekében bizonyos magatartásra kötelezésük, a vízimunkák és vízilétesítmények költségeinek viselésébe bevonásuk stb.), ami az állam és az egyes jogalanyok között a legváltozatosabb tartalmú jogi viszonyokat hozza létre. Másfelől az egyes jogi személyek és állampolgárok saját gazdasági vagy más egyéb tevékenysége során is a jogi szabályozás eszközeivel kell biztosítani, hogy az beleilleszkedjék a tervszerű és egységes vízgazdálkodás egészének kereteibe és azzal összhangban menjen végbe, továbbá, hogy az említettek egymás között keletkező viszonyaikban az érdekellentétek a felek jogos érdekeinek megfelelően, de a népgazdaság érdekeivel is összhangban nyerjenek kiegyenlítést (így pl. vízilétesítmények és vízhasználatok hatósági engedéllyel történő szabályozása, az egyes érdekeltek vízigényének összehangolása, a csatlakozás engedélyezése vagy elrendelése stb.). E kétirányú kapcsolatból jön létre a vízügyi jog másik területe: a vízgazdálkodó állami szervek és az állampolgárok, illetőleg jogi személyek közötti, valamint ez utóbb említett ún. érdekeltek egymás közötti jogviszonyainak a szabályozása. II. A törvény hatálya (2. §) — a jogtudomány részletezőbb terminológiájával: a tárgyi hatálya — azt a jogilag jelentős területet fogja át, amelyen, illetőleg amely által a vízgazdálkodási cél (tevékenység) megvalósul, illetőleg amely a különféle vízügyi jogviszonyok tárgyi tartalmát kitölti. A javaslat szerint a törvény tárgyi hatálya — a szabályozott terület jellegének megfelelően — mindenekelőtt magukra a vizekre terjed ki, éspedig egyaránt mint felhasználásra alkalmas anyagkészletre — a vízkincsre —, tekintet nélkül annak eredetére (felszíni vagy felszínalatti vizek, források vagy kutak vize, természetes vízfolyás vagy állóvíz, közmű által szolgáltatott víz stb.), hőfokára (termálvizek), vegyi összetételére és ásványi tartalmára (ásvány- és gyógyvizek) ; és egyaránt mint földrajzi formációkra (medrek), azok természetesen és mesterséges úton kialakult tartozékaival együtt (sziget, parti növedék, part stb.). Kiterjed továbbá a javaslat a vizekkel kapcsolatos minden tevékenységre és létesítményre, akár kifejezetten vízgazdálkodási célú behatások előidézésére irányulnak (27. §), akár bármilyen egyéb célt szolgálnak, és a vizeket csak járulékosan érintik (31. §). Szabályozza a javaslat a vízigények kielégítését szolgáló vízhasználatok és a vizek kártételei elleni védekezés legfontosabb alapkérdéseit, végül vonatkozik az állami feladatokat ellátó vízügyi igazgatás körébe tartozó minden feladatra és funkcióra is. III. A vízügyi tevékenység és következésképp a vízügyi jog is jellegzetesen határterület. A törvény tárgyi hatálya körébe tartozó természetföldrajzi formációk, mesterséges létesítmények és emberi tevékenységek más egyéb céloknak, feladatoknak és törekvéseknek is tárgyai, illetőleg érintkeznek más tevékenységi területekkel is. Ez nyilvánvaló már abból, hogy a vízgazdálkodás nem öncélú, önmagáért való ténykedés, hanem szerteágazó gazdasági, társadalmi és kulturális feladatok és feltételek biztosítását szolgáló, sőt az emberi lét fenntartásának alapfeltételeit szolgáltató eszköz-tevékenység, tehát függésben van más gazdasági és társadalmi területekkel. Következésképpen a vízügyi jog szabályozásának tárgya — noha más-más vonatkozásokban — egyúttal egyéb jogterületeknek is részben vagy egészben a tárgya. A legjellegzetesebben kapcsolódó területekre vonatkozó külön jogi szabályozásnak a maga körében, a sajátos vízügyi szempontok érintése nélkül való érvényesülését a javaslat külön is hangsúlyozza (2. § (2) bek.). • :\*
