Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-11 • Törvényjavaslat a vízügyről

4 köteles művelni, illetőleg az azon levő létesítményeket kezelni és fenntartani, hogy a vizek természetes lefolyását ne akadályozza, a meder és a part, valamint a parti és a partmenti vízilétesítmények állapotát és üzemelését ne veszélyeztesse, és ne akadályozza ezek fenntartási munkáinak végzését. 21. §. (i) A vízügyi szervek jogosultak a folyók és vízfolyások mentén a jogszabály által megállapított szélességű parti sávot szakfeladataik (mérések, vizsgálatok, szemlék stb.) ellátása céljából használni. (2) A part mentén fekvő ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni tartozik, hogy a vízügyi szervek az(i) bekezdésben említett szakfeladataik ellátása végett ingatlanán keresztül a víz partjához bejárjanak és ott közlekedjenek. (s.) Az (1)—(2) bekezdésben említett jog gyakorlásáért térítés nem jár, ha azonban az az ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen korlátozná, a tulajdonost (kezelőt, használót) az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. 22. §. A folyó, vízfolyás vagy természetes tó partján fekvő ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) a meder használatára és hasznainak szedésére vonatkozó jogát (19#9. évi IV. törvény 107. §-a), amennyiben tevékenysége a vízjogi engedély megszerzésére vonatkozó rendelkezések hatálya alá esik (27. §) és a vízjogi engedély megadását kizáró feltételek nem forognak fenn (29. §), csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban megállapított módon és mértékben gyakorolhatja. 23. §. (1) A part mentén fekvő ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni tartozik, hogy a vízügyi szervek a) a mederből vízgazdálkodási feladataik végrehajtása során kiemelt anyagot az ingatlanon elhelyezzék, illetőleg azon keresztül szállítsák el vagy ott elterítsék, feltéve, hogy egyéb gazdaságos megoldás nincs; b) a vízgazdálkodási feladataik elvégzéséhez szükséges anyagot az ingatlanon keresztül szállítsák a partra, az ingatlanon tárolják, és ott a munkák elvégzéséhez szükséges átmeneti jellegű létesítményeket helyezzenek el. (2) Ha az (1) bekezdésben említett tevékenység az ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozza, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) térítést nem igényelhet, egyébként az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. 24. §. (1) A folyó partvonala és az árvízvédelmi töltés közötti területet — a hullámteret —, továbbá a töltésnek az árvizektől mentesített oldalán levő azt a területet, amelyen fakadó és szivárgó vizek jelentkezhetnek, csak az árvízvédelmi érdekeknek megfelelő — jogszabályban megállapított — módon szabad hasznosítani. (2) Az (1) bekezdésben említett, továbbá a vízjárásos (mélyfekvésű és gyakran víz alá kerülő) területeken bármilyen épületet vagy építményt (pl. vezetéktartó oszlopot) csak az illetékes vízügyi szerv hozzájárulásával szabad elhelyezni. (3) A közcélú vízilétesítmények elhelyezésére kijelölt területekre az építési hatóság — a vízügyi szervek megkeresése alapján — telekalakítási, illetőleg építési tilalmat, illetőleg korlátozást rendelhet el. (4) Az (1)—(3) bekezdésben szabályozott tulajdonjogi korlátozásokért — amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik — kártalanítás nem jár. 25. §. Ha a folyó, vízfolyás, természetes tó vagy közcélú csatorna vízállása, avagy a belvízvédelmi művek teljesítőképessége a káros vizek fokozatos leeresztését teszi szükségessé, — a nagyobb népgazdasági kár elhárítása érdekében — mindenki kártalanítás nélkül köteles tűrni a belvizeknek az ingatlanán történő ideiglenes visszatartását. Ennek során mérlegelni kell a mezőgazdasági termelés érdekeit is.