Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-11 • Törvényjavaslat a vízügyről
5 Az árvízvédelmi müvek és a medrek védelme 26. §. (1) Árvízvédelmi töltésen, úgyszintén a töltés lábvonalától számított, jogszabályban meghatározott távolságon belül nem szabad ásni, szántani, fát vagy bokrot ültetni, vagy olyan tevékenységet folytatni, amely a talaj szerkezetét (összetételét, szilárdságát) megbontaná. (2) Az illetékes vízügyi szerv engedélye (hozzájárulása) nélkül tilos : a) árvízvédelmi töltésen, úgyszintén a töltés láb vonal ától számított, jogszabályban meghatározott távolságon belül a földbe tárgyakat beépíteni, kerítést, illetőleg a földdel szilárd kapcsolatban levő bármilyen más épületet vagy építményt emelni; b) az árvízvédelmi töltésen, úgyszintén a töltés lábvonalától számított meghatározott távolságon belül bármilyen anyagot tömegesen tárolni; c) az árvízvédelmi töltésen járművel közlekedni, állatot hajtani vagy legeltetni. (3) Az árvízvédelmi töltésen és vízfolyás vagy természetes tó medrén keresztül közlekedni, állatot áthajtani csak az illetékes vízügyi szerv által kijelölt átjáróhelyeken szabad. V.FEJEZET VÍZJOGI RENDELKEZÉSEK A vízjogi engedély 27. §. (1) Vízjogi engedély szükséges — a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve — minden vízimunka elvégzéséhez, illetőleg vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatba vételéhez és üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély). (2) Vízimunka, illetőleg vízhasználat az a tevékenység, vízilétesítmény pedig az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát a vizek kártételeinek elhárítása, illetőleg a víz hasznosítása céljából befolyásolja. (») Az (i) bekezdésben említett vízimunka, illetőleg vízilétesítmény engedélyese (tulajdonosa, építtetője stb.), valamint az, aki a vízhasználatot gyakorolja, a tevékenységével másnak okozott károkért kártalanítással tartozik. 28. $. Vízjogi engedélyre szükség nincs : a) az egy ingatlan határán belüli — jogszabályban meghatározott — kisebb vízimunka elvégzéséhez, illetőleg vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához vagy megszüntetéséhez, b) egyes — jogszabályban meghatározott — kisebb vízhasználatokhoz, c) az ingatlanról származó talajvíz vagy az arra hullott és ott összegyűjtött csapadékvíz felhasználásához, d) e gy es — jogszabályban meghatározott — vízilétesítmények használatba vételéhez (üzemeltetéséhez), e) azokhoz a korszerű talajvédelmi beavatkozásokhoz, amelyeknél a vizek levezetése kártétel nélkül történik, feltéve, hogy ezek a vízimunkák, vízilétesítmények és vízhasználatok a népgazdaság érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait nem érintik. 29. §. (1) A vízjogi engedély csak akkor adható ki, ha a vízimunka, vízilétesítmény, illetőleg a vízhasználat a) beleilleszkedik a vízgazdálkodás rendjébe; b) nem sérti a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelméhez fűződő érdekeket, valamint a népgazdaság egyéb érdekeit; c) megfelel az Országos Vízügyi Főigazgatóság által a vízimunkákra, a vízilétesítmények megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gya•1*
