Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről

18 történő megakadályozását, ha annak következtében a terület rendeltetésének és a város (község) érdekeinek meg nem felelő település vagy beépítés keletkeznék. E szabály alapján tehát megtiltható a telekalakítás, ha azt olyan területen kívánják végezni, ahol a rendezési terv más jellegű területfelhasználást (pl. közlekedési háló­zatot, zöldterületet) irányoz elő. 4. Igen gyakran olyan területeken kell telekalakítást végezni, ahol a telkek megközelítése utak hiányában nincs biztosítva, és a telkek szabályszerű beépítésé­hez szükséges közművek is hiányoznak, márpedig ezek nélkül a telekalakítás célja — az építésügyi szabályoknak és a rendezési terveknek megfelelően beépíthető telkek keletkezése — nem érhető el. Ezért a javaslat (9. §) lehetővé teszi, hogy a telek­alakítást engedélyező építésügyi hatóság a telekalakítást végző szocialista szerve­zetet (állami szervet, társadalmi szervezetet, illetőleg szövetkezetet) a szükséges utak és közművek létesítésére vagy az azok létesítésével kapcsolatos költségek viselésére kötelezze. E vagylagos kötelezés lehetőségét az indokolja, hogy adott esetben nem elegendő csupán a telekalakítás során keletkező telkek céljait közvet­lenül szolgáló utakról és közművekről gondoskodni, hanem a környező terület út­és közműhálózatát is ki kell építeni. Ilyen esetben a telekalakítást végző szocialista szervezetnek csatlakoznia kell az út- és közműhálózat kiépítéséhez, és az ezzel kap­csolatban felmerülő költségeké^ érdekeltsége arányában viselnie kell. A városrendezésről és az építésügyről szóló 1937. évi VI. törvény értelmében új telkek kialakítása esetében a felosztásra szánt telek tulajdonosa is kötelezhető volt a szükséges út- és közműhálózat kiépítésére, illetőleg az ezzel kapcsolatos költ­ségek viselésére. Efelől a javaslat személyi tulajdonban álló telkek alakítása eseté­ben nem rendelkezik, mert az ingatlanok tulajdonosainak út- és közműhálózat­fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettségét az erre vonatkozó külön jogszabályok rendezik. Fennáll azonban a tulajdonosnak az a kötelezettsége, hogy a teleknek köz­út céljára szükséges részét az állam javára a javaslat (17 — 19. §) szerint átengedje. 5. Népgazdasági terveink, különösen a távlati lakásépítési program maradék­talan megvalósításához gyakran szükséges az, hogy az építésügyi hatóság az építési telkek kialakítását — esetleg az érintett tulajdonosok ilyen irányú szándékának hiányában is — hivatalból elrendelje. A javaslat (9. §) ennek előfeltételéül csupán azt szabja meg, hogy a telekalakítást megalapozott építési szándékok indokolják, és az alakítandó telkeknek a szükséges utakkal és közművekkel való ellátása bizto­sított vagy biztosítható legyen. 6. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 57. §-ának (2) v bekezdése értelmében földnek vagy más vagyontárgynak \ulajdonba , illetőleg használatba vételét elrendelő államigazgatási határozat vagy intézkedés akkor nem támadható meg bíróság előtt, ha a megtámadást törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet kizárja. A telekalakítás jellegénél fogva az alakításra került ingatlanok egy része az építésügyi hatóság határozata alapján az eredeti tulajdonos helyett másnak a tulajdonába kerülhet; ennek szükségességét a rendezési terv végrehajtását szolgáló műszaki munkálatok határozzák meg. Erre, továbbá az eljárás mielőbbi jogerős befejezéséhez fűződő közérdekre figyelemmel a javaslat (9. §) kizárja a telekalakítás ügyében hozott államigazgatási határozat bíróság előtti megtámadásának lehető­ségét. A telekalakítás során az ingatlanok tulajdonában bekövetkező változás miatt tehát csak az államigazgatási szervek előtt lehet jogorvoslattal élni. Ez azon­ban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a tulajdoni változás miatt felmerülő kártalanítási vitás kérdésekben az érdekeltek a bírósághoz forduljanak. 7. A javaslat a továbbiakban (10—12. §) a telekalakítás kapcsán felmerülő kártalanítási kérdéseket rendezi. E vonatkozásban különbséget tesz az érdekeltek kérelmére indított, illetőleg a hivatalból elrendelt telekalakítási eljárás között. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom